„Agyalt a szerkesztő, fúrta-faragta lejárató műsora forgatókönyvét, amikor rendetlen szövésű pulóverben, tarka nyakravalóban, egy szikkadt arcú vénember állt meg a nagyságos szerkesztő úr asztala előtt. Szivárvány színű sála alól szánalmasan kandikált ki egy közönséges vállfa, arról lóghatott le ritkuló csontozata, és olyan naftalin szag lengte körül, hogy 20 méteres körzetében holtan potyogtak földre a molylepkék.”
Franka Tibor írása ✍️
/posztok.hu







