Az elhibázott brüsszeli szankciók szerte Európában olyan energia és inflációs válságot eredményeztek, amibe sorra buknak bele a szankció és háborúpárti kormányok. Ma éppen a brit kormány bukott meg, 4 hónapon belül másodszorra. Körkép:

Nagy-Britannia: pár hónapja bukott meg Boris Johnson, most pedig az atomgomb megnyomásával riogató Liz Truss mondott le, hiszen nem tudta kezelni a háború és szankciók okozta válságot, hetek alatt összeomlott a támogatottsága. A briteknél belpolitikai válság van, a megmaradt brit birodalom maradéka is széteshet.

Olaszország: Júliusban Mario Draghi baloldali olasz kormányfő benyújtotta lemondását, megbukott a szankció és háborúpárti kormánya. Azóta a jobboldal nyert a választáson, hamarosan az Orbán-szövetséges olasz jobboldal alakít kormányt.

Franciaország: Emmanuel Macron ugyan megnyerte a tavaszi elnökválasztást a francia választási rendszer sajátosságainak köszönhetően, ugyanakkor a pár héttel utána következő nemzetgyűlési voksoláson várakozásokon alul szerepelt és elveszítette a mögötte álló kormánykoalíció a törvényhozási többséget. Azóta jelentősen meggyengült, nem tudja kezelni a belpolitikai és gazdasági válságot.

Németország: A szankciók kérdésében több esetben is a német érdekekkel szembemenő Olaf Scholz német kancellár támogatottsága is mélyponton, a lakosság közel 60 százaléka elutasítja, a mögötte álló SPD népszerűsége pedig csupán 19 százalékos. Könnyen elképzelhető, hogy a német kancellár idő előtt megbukik, elsodorja az energiaválság őt is.

+1 USA: Európán kívül nem lehet elmenni szó nélkül Joe Biden mellett, ha szankciókról és a háborúról van szó. Joe Biden a valaha volt egyik legnépszerűtlenebb elnök, a nyilvánosságra került felmérések átlaga alapján az amerikaiak 42 százaléka támogatja őt, míg az elutasítóknak aránya 53 százalék. Tovább nehezíti az elnök és a demokraták helyzetét, hogy novemberben félidős választásokat tartanak, amelyen ha elveszítik többségüket a törvényhozásban, akkor béna kacsa lesz az elnök a ciklusának hátralevő felében.