Egy friss kutatás szerint a magyarok mellett csak a görögök és az olaszok ellenzik az áremelkedéseket okozó szankciókat, míg a meghatározó nyugati országok lakosságának többsége még mindig támogatja őket. Sokan erre azt mondják, hogy ismét szembemegyünk az árral, de én inkább úgy látom: a migrációs válsághoz hasonlóan újra úttörők, azaz irányadók vagyunk!

A 2015-ös migrációs válság esetében is hasonló volt ugyanis a helyzet. Amikor több százezer illegális bevándorló jelent meg Európa határainál, kizárólag a magyarok mondták, hogy ez rossz, a határon kerítést kell felállítani és szigorítani kell a bevándorlásügyi szabályokon. Ez akkor komoly felháborodást keltett Európa más részein, ahol a Willkommenskultur lila ködében örültek a bevándorlásnak. Idővel azonban a bevándorláspárti kormányok megbuktak és ma már szinte minden európai ország támogatja a szigorúbb fellépést az illegális bevándorlással szemben.

A szankciók negatív hatásait is egyre többen érzik Európában, Magyarország pedig nyíltan beszél arról, hogy a szankciók rosszak, át kell alakítani az európai szankciós rendszert. Ha a 2015-ös migrációs válsághoz hasonlóan kitartóan küzdünk, akkor a változás ismét elérhető lesz egész Európában.

Magyarország egyedül kevés ahhoz, hogy ne csak magára vonatkozólag harcoljon ki mentességet, hanem egész Európában megváltoztassa a szankciós politikát. 2015-ben is csak magunkat tudtuk mentesíteni a migrációtól, Európa más részei nem álltak ellen. Az európai szintű áttörés eléréséhez ismét komoly küzdelmet kell folytatni. Ennek a küzdelemnek pedig az egyik bevállt és hatékony eszköze a nemzeti konzultáció, amely ha sikeres lesz, komoly erőt adhat a kormánynak Brüsszelben és hatása lehet az európai közvéleményre is!

A változás már érezhető: egyre több országban tiltakoznak a szankciók ellen, egyre inkább csökken sok országban a szankciók támogatottsága.