Orbán Viktor a hajbókolás helyett inkább az önállóságot választotta. Ez nemcsak az új patrióta európai frakció megalapítására igaz, hanem a nagy port felvert békemisszió körüli történésekre is. A magyar kormányfő Európában egyedüliként mindkét harcoló féllel kommunikál, és meghallgatja az álláspontjukat. Már ez önmagában komoly bátorságot jelent, de az is példaértékű, ahogyan szembeszáll a háborúpárti kánon támadásaival.

Komoly versenyelőnye a magyar kormányfőnek, hogy kiváló kapcsolatot ápol Donald Trumppal, aki jelen állás szerint esélyes arra, hogy ismét az Amerikai Egyesült Államok elnöke legyen. Orbán Viktor, miután meghallgatta a harcoló feleket, feljegyezte az álláspontju­kat és körbejárta a békekötés lehetőségeit, találkozott több más nagyhatalom vezetőjével is (például a kínai és a török elnökkel), akikkel szintén körbejárta, hogy mégis milyen lehetőségek adódnak a konfliktus rendezésére.

Ha Donald Trumpnak sikerül nyernie a november 4-i amerikai választáson, és ismét elnök lesz, akkor támaszkodhat az Orbán Viktor által szerzett információkra, és a magyar kormányfő segítheti abban, hogy megkezdje a béketárgyalásokat.

A mostani békemisszió tehát nem azonnali hatású, hanem egy jövőbeni békefolyamat megkezdésének lehet komoly alapja.