Már rég vége lenne a migrációs krízisnek, ha azzal szemben is olyan gyorsan lépne fel Brüsszel, mint a magyar gyermekvédelmi törvénnyel szemben. Már csütörtökön elindítja a kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság Magyarország ellen.

👉Az Európai Bizottság még szerdán elküldi a figyelmeztető levelet a gyermekvédelmi törvény miatt Magyarországnak, csütörtökön pedig el is indítja a kötelezettségszegési eljárást – írja brüsszeli forrásaira hivatkozva az AFP hírügynökség.

👉A koncepciós eljárás végeredményét már előre tudni: a Bizottság részéről Ursula von der Leyen elnök többször szégyenteljesnek nevezte a szabályozást a nyilvánosság előtt, azt állítva, a testület minden rendelkezésére álló eszközzel fel fog lépni ellene.

👉Orbán Viktor a kérdés kapcsán azt nyilatkozta: az Európai Parlament és az Európai Bizottság azt akarja, hogy Magyarországon LMBTQ-aktivistákat és -szervezeteket engedjenek be az iskolákba.

👉Emlékezetes, a 2015-ös migrációs válság kapcsán nem reagált ilyen gyorsan Brüsszel, sőt: mind a mai napig nincsen olyan megoldás, amit hatékonyan tudnának alkalmazni az illegális bevándorlással szemben. Maga a Bizottság ismerte el nemrég, hogy az illegális migránsok kiutásítása totális kudarc, ráadásul rendkívül költséges is.

-----

A kötelezettségszegési eljárások több évig tartó menete:

A Bizottság felszólító levelet küld, melyben további információkat kér az érintett országtól. Ez utóbbinak a megszabott határidőn, rendszerint két hónapon belül részletes választ kell adnia a Bizottság felvetéseire.

Ha a Bizottság arra a megállapításra jut, hogy az ország nem teljesíti az uniós jog szerinti kötelezettségeit, indokolással ellátott vélemény formájában hivatalosan felkérheti az érintett tagállamot, hogy tartsa be az uniós jogszabályokat. Az indokolással ellátott véleményben a Bizottság kifejti, miért ítéli úgy, hogy az adott ország nem teljesíti az uniós jogot. Felkéri továbbá a tagországot, hogy tájékoztassa a Bizottságot a helyzet megoldása érdekében hozott intézkedésekről. Erre vonatkozóan rendszerint szintén kéthónapos határidőt ír elő.

Ha az uniós ország továbbra sem szünteti meg a Bizottság által jogsértőnek ítélt állapotot, a Bizottság az ügyet az EU Bírósága elé utalhatja. A kötelezettségszegési ügyek többségét általában még azelőtt sikerül rendezni, hogy az ügy a Bíróság elé kerülne.

Ha valamelyik tagállam egy adott irányelv kapcsán elmulasztja értesíteni a Bizottságot arról, hogy végrehajtási intézkedéseket hozott, melyek határidőre átültetik az irányelv rendelkezéseit a tagállam nemzeti jogrendjébe, a Bizottság szankciók kivetését kérheti a Bíróságtól.

Ha a Bíróság arra a következtetésre jut, hogy az ország megsértette az uniós jogot, a nemzeti hatóságoknak meg kell hozniuk a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.