Magyarország nemzetstratégiai érdeke, hogy minden nagyhatalommal kölcsönösen hasznos, egymás szuverenitását tiszteletben tartó kapcsolatokat építsen.

Az Orbán-kormány ennek szellemében olyan érdekalapú külpolitikát folytatott az elmúlt évtizedben, amely növelte az ország politikai–gazdasági mozgásterét, így Magyarország mára Közép- és Kelet-Európa mintaországává vált.

Ezzel szemben az ellenzék kizárólagosan nyugati elkötelezettségű, ezért is igyekszik a nagyhatalmak közötti konfliktusokat ideológián alapuló belpolitikai viták tárgyává tenni. Ebbe a folyamatba illeszkedik a Fudan Egyetem elleni tüntetés is, amely esetében olyan kényszerpályára került az ellenzék, hogy már nem lehetséges normalizálni kapcsolatait Kínával.

Egy esetleges kormányváltás esetében, miután az ellenzék két nagyhatalmat (Kína, Oroszország) is magára haragított, az Egyesült Államok felé pedig egyoldalúan elköteleződött, az ország szuverenitása kerülne veszélybe.

👉A XXI. Század Intézet legújabb elemzése rámutat arra, hogy a magyar ellenzék egyoldalú világpolitikai elkötelezettsége miatt igyekszik nagyhatalmi konfliktusokat – nyugati érdekek szerint – belpolitikai viták tárgyává tenni. Az elemzés bemutatja továbbá a kormány érdekalapú, szuverenista álláspontja és a baloldal Kína-, Oroszország- és Törökország-ellenes politikája közötti különbséget, végül utóbbi következményeit taglalja.