Már 101 éve: az 1920. június 4-i trianoni békediktátum aláírásának évfordulójáról 2010 óta a nemzeti összetartozás napján emlékezünk meg.

A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések Magyarországra erőszakolt rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyar Királyság és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság új határait.

Az első világháborút lezáró békerendszer alapján az őshonos magyar népességből 300 ezer került Ausztriához, 3,5 millió Csehszlovákiához, 5,3 millió Romániához, 4,1 millió Jugoszláviához. A döntés 23,4 millió lakost érintett, Magyarországon az összmagyarság alig kétharmada, 7,6 millió fő maradt.

Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

(A képpel a nemrég elhunyt Jankovics Marcellre is emlékezünk)