️Öt éve nem volt ilyen lassú a béremelkedés Magyarországon – ez pedig újabb figyelmeztető jel arra, hogy valami nincs rendben a gazdaságban, és egyelőre elmarad a TISZA által megígért gyors gazdasági fordulat.

A KSH adatai szerint júniusban 754 700 forint volt a bruttó átlagkereset, ami mindössze 7,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A fegyverpénz egyszeri hatását kiszűrve – utoljára 2020–2021-ben, tehát a koronavírus-járvány időszakában volt példa ilyen alacsony béremelkedésre.

A lassulás ráadásul éppen a választás után vált látványossá: márciusban, a választás előtti utolsó teljes hónapban még 9,2 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek, júniusra azonban ez az ütem 7,1 százalékra esett vissza.

Nem egyetlen ágazat rossz eredményéről van szó. A vállalati szektorban egyetlen hónap alatt 8,5-ről 7 százalékra, a költségvetési szektorban pedig 9,4-ről 7,1 százalékra lassult a béremelkedés. A kereskedelemben, a vendéglátásban, a szállításban és több, gyártáshoz kapcsolódó ágazatban is romlott a dinamika.

A tendencia az adatok alapján világos: a béremelkedés lendülete megtört. A nettó keresetek 9,4 százalékos növekedését ráadásul részben a korábban, az Orbán-kormány által bevezetett családi adókedvezmények és szja-mentességek tartják magasan.

Mindez nem önmagában áll. A beruházások a második negyedévben éves alapon 9,1 százalékkal zuhantak, májusról júniusra enyhén nőtt a munkanélküliség, augusztusban pedig megtört a választás után kialakult gazdasági optimizmus is.

A TISZA a kampányban „valódi növekedést”, termelékenységi fordulatot, erősebb magyar vállalkozásokat és magasabb béreket ígért. Ehhez képest az első hónapok adatai egyelőre nem a beharangozott fellendülést mutatják.