Magyar Péter a júliusi költségvetési többlet után azt állította, hogy kormánya közel 1000 milliárd forinttal csökkentette a hiányt, mert „megszüntettük a lopást és a pazarlást”.

Ehhez képest Kármán András pénzügyminiszter tárcája már egészen más számokat közölt: a tényleges megtakarítás nem 1000, hanem mindössze 403 milliárd forint. Ráadásul ebből 217 milliárdot beruházások és honvédelmi kiadások visszavágása jelent. Az állam működésének racionalizálásából összesen 186 milliárd forint jött össze. Vagyis a miniszterelnök által emlegetett összegnek kevesebb mint az ötöde.

A júliusi, 524 milliárdos többletet ráadásul jelentős részben egyszeri és technikai tételek hozták össze. Kármán maga figyelmeztetett arra, hogy egyetlen kedvező havi adatból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. A Pénzügyminisztérium részletes számai tehát alaposan árnyalják Magyar Péter sikerpropagandáját.

Az is kiderült, hogy a 7230 milliárd forintra emelt pénzforgalmi hiány megugrását sem lehet egyszerűen Orbán Viktorra fogni.

A következő hónapokban mintegy 2100–2200 milliárd forintnyi, az uniós RRF-forrásokhoz kapcsolódó kifizetés jelenik meg a hiányban, miközben az uniós pénzek csak decemberben érkezhetnek meg. A rekordméretű pénzforgalmi hiány emelését tehát jelentős részben az uniós programok előfinanszírozása és a kapcsolódó pénzmozgások okozzák. A Költségvetési Tanács szerint közben az államadósság is 77,5 százalékra emelkedhet.

Magyar Péter politikai magyarázatát tehát a saját pénzügyminiszterének számai cáfolják: nincs 1000 milliárdos korrupcióellenes megtakarítás, a magas pénzforgalmi hiány mögött pedig nem csupán az előző kormány öröksége, hanem az új kormány döntései és az uniós forrásokhoz kapcsolódó tételek is ott vannak.