Csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be a bírósághoz a Bayer Construct Zrt. – jelentette be a munkavállalóknak Balázs Attila tulajdonos.

A vállalat közlése azért különösen figyelemre méltó, mert a kialakult pénzügyi helyzet okai között kifejezetten megnevezte a Zugló Városközponttal kapcsolatos kormányzati döntést. A cég emellett az előkészítés alatt álló beruházások szabályozási környezetének megváltozására és a kedvezőtlen piaci folyamatokra is hivatkozott.

Magyar Péter kormánya augusztus 3-án jelentette be, hogy nem köti meg a zuglói irodakomplexum végleges adásvételi szerződését. A kabinet szerint a beruházó nem teljesítette az előszerződésben vállalt feltételeket, többek között nem sikerült törölni az érintett ingatlanokat terhelő önkormányzati elővásárlási jogokat. A kormány ezért a korábban kifizetett mintegy 315 milliárd forint visszaszerzésére készül.

A Bayer vitatja az állam álláspontját, és már korábban jelezte, hogy jogi útra terelheti az ügyet. Most azonban ennél is súlyosabb következmény jelentkezett: a társaság csődeljárást kért maga ellen.

És nem egy kis építőipari vállalkozásról beszélünk. A Bayer Construct 2025-ben 217 milliárd forintos árbevételt ért el, több mint 1300 embert foglalkoztat, ezzel a magyar építőipar egyik legnagyobb vállalata. A teljes cégcsoport konszolidált árbevétele már 2024-ben megközelítette a 222 milliárd forintot.

Egy ekkora vállalat pénzügyi megingása ezért messze túlmutathat magán a Bayer Constructon. Alvállalkozók, beszállítók és több folyamatban lévő beruházás is érintett lehet, még akkor is, ha a vállalat hangsúlyozza: a csődeljárás alatt folytatni kívánja működését és ki akarja fizetni partnereit.

Mindez ráadásul egy olyan időszakban történik, amikor az építőipar már amúgy is gyengélkedik. A KSH adatai szerint májusban éves alapon 10,7 százalékkal esett vissza az építőipari termelés, júniusban pedig a munkanaphatással kiigazított visszaesés 5 százalék volt. Az épületek építésének volumene júniusban 5,5 százalékkal csökkent, az épületek építése ágazat teljesítménye pedig 22,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Vagyis a kormány egy olyan időszakban sodródott súlyos konfliktusba az ország egyik legnagyobb építőipari szereplőjével, amikor az ágazatnak éppen stabilitásra és új megrendelésekre lenne szüksége.