️A világ egyik legnagyobb amerikai bankcsoportjának számító Citi szerint a jelenlegi költségvetési pálya alapján nem tartható az euró bevezetéséhez szükséges feltételek 2030-as teljesítése.

A kormány ugyanis az idei hiánycélt a GDP 7,5 százalékára emelte, miközben az euró bevezetéséhez három százalék alatti deficitre lenne szükség. Az államadósság helyzete még aggasztóbb: a GDP-arányos ráta a tavalyi 74,6 százalékról idén 77,5 százalékra emelkedhet. Vagyis Magyarország nem közeledik a 60 százalékos maastrichti referenciaértékhez, hanem egyetlen év alatt közel három százalékponttal távolodik tőle.

A Citi ezért úgy kalkulál, hogy valamennyi konvergenciakritérium teljesítésére nem 2030-ban, hanem reálisan csak a következő évtized közepén kerülhet sor.

Kármán András pénzügyminiszter azonnal reagált, és közölte: a kormány továbbra is tartja a 2030-as célt. A kérdés azonban az, hogy ezt milyen intézkedésekkel akarják elérni. Ha ugyanis a hiányt néhány év alatt 7,5 százalékról három százalék alá kell szorítani, miközben az államadósságot is tartósan csökkenő pályára kell állítani, abból rendkívül jelentős költségvetési kiigazítás, vagyis akár újabb komoly megszorítás is következhet.

A kritika azért különösen fontos, mert a választás utáni forinterősödés és piaci optimizmus jelentős részben arra épült, hogy az új kormány rendezi a viszonyt Brüsszellel, felszabadítja az uniós forrásokat, és hiteles pályát mutat az euró felé.

A Citi most lényegében arra figyelmeztet: a politikai ígéretek és a költségvetési számok egyelőre nincsenek összhangban. Az októberben érkező 2027-es költségvetésből derülhet ki, hogy a 2030-as eurócélt valódi, számszerűsíthető terv támasztja-e alá, vagy csupán egy optimista politikai vállalás.

Ha nem látszik gyors és hiteles fordulat a hiányban és az államadósságban, könnyen pünkösdi királyságnak bizonyulhat a forint választás utáni erősödése is.