️Egy rendkívüli jogosítványokkal rendelkező, politikailag érzékeny szervezet, az ellenzék által csak „új ÁVH”-ként emlegetett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetője olyan szereplők közül kerül ki, akiknek szakmai múltjában hangsúlyosan jelen vannak külföldről finanszírozott szervezetek és a külföldi befolyás kockázata.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a meghallgatásán arról beszélt: „végre” meg kell csinálni az elszámoltatást, ha az 1990-ben elmaradt. Ligeti 2012 óta dolgozik a Transparency-nél, amely külföldi támogatói között az EU-t és a Soros György által alapított Open Society Foundations-t is feltünteti.

Unger Anna Róza politológus az ugyanehhez az érdekkörhöz tartozó Szabad Európa és a Partizán rendszeresen megszólaltatott elemzője volt.

Sárvári Nicholas kanadai–magyar kettős állampolgár, a Magyar–Kanadai Kereskedelmi Kamara elnöke, korábban a Soros-féle CEU Business Schoolhoz kapcsolódó projektekben is részt vett, a kampányban pedig a Bajnai Gordon által is hivatkozott „DE! Akcióközösség” koordinátoraként dolgozott.

A kérdés azonban nemcsak személyi, hanem gazdasági is. Az elmúlt másfél évtizedben több stratégiai ágazatban jelentősen nőtt a magyar tulajdon aránya. Ha most ezeket a hazai tulajdonosi köröket elkezdik kiszorítani, adódik a kérdés: kik kerülnek a helyükre?

Már most is volt olyan állami tender, ahol a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó konzorcium adta a legalacsonyabb ajánlatot és először nyertesnek is hirdették, majd egy versenytárs kifogása után kizárták, végül pedig egy holland hátterű cég kapta meg a megbízást.

Az úgynevezett „NER-telenítés” egyik legfontosabb kérdése ezért az lesz: szélesebb magyar tulajdonosi réteg jön létre, vagy éppen csökken a hazai tulajdon súlya, miközben a stratégiai ágazatokban ismét nagyobb teret kapnak a nyugat-európai vállalatok és befektetők?