️A New York Times riportere személyesen ment el a Karmelitába, hogy megnézze Orbán Viktor korábbi munkahelyét – de a lap szerint a látvány jócskán elmaradt attól a luxustól, amelyről Magyar Péter beszélt.

Az amerikai lap felidézi, hogy Magyar Péter hivatalba lépése után az „uraság, a fényűzés és a hazugságok szimbólumának” nevezte az épületet, és a megnyitását politikai akcióként használta fel.

A New York Times azonban úgy fogalmaz: „a Karmelita megnyitása csalódást okozott néhány látogatónak”, mert a belső tér „nem különösebben fényűző”, inkább egy felsőkategóriás butikhotelre hasonlít, mint egy pazarló diktátor palotájára.

A lap által megszólaltatott látogatók is meglepődtek. Egyikük azt mondta: „Meglepett, hogy nem volt fényűzőbb. Több grandiozitásra és pompára számítottam.” Férje pedig úgy fogalmazott, hogy kissé csalódott, mert például szivarszobára számított – de ilyet sem találtak Orbán Viktor egykori hivatali tereiben.

A New York Times külön kitér Orbán Viktor irodája mellett található kis hálószobára is. A lap szerint az „szinte szerzetesi egyszerűségű”: keskeny fémágy és egyszerű szekrény áll benne, mintha az IKEA-ból rendezték volna be. Magyar Péter maga is „puritán pihenőhelynek” nevezte.

Aranyozott luxusból sem sokat találtak. A riport szerint lényegében egy liftajtó aranyszínű patinája az egyetlen ilyen elem. A falakon ugyan értékes magyar festmények lógnak, de azok a nemzeti múzeum gyűjteményéből kölcsönzött állami tulajdonú művek.

A riport talán legérdekesebb része éppen az, hogy a Karmelita a hosszú évek alatt a politikai képzeletben sokkal fényűzőbb és titokzatosabb hellyé vált, mint amilyennek most, a megnyitása után látszik.

Magyar Péter „luxusról” és „fényűzésről” beszélt, a New York Times riportere és az épületet bejáró látogatók viszont valami egészen mást találtak: egy reprezentatív kormányzati épületet, benne egy meglepően puritán miniszterelnöki pihenőszobával.