Kalocsán a polgármesternek külön arra kellett kérnie a lakosokat, hogy ne jelentgessék fel egymást a locsolás miatt. Az elmúlt napokban ugyanis több bejelentés is érkezett az önkormányzathoz és a rendőrséghez olyan szomszédokról, akik fúrt kútból öntözték a kertjüket.

A városvezető hangsúlyozta: Kalocsán jelenleg nincs sem ivóvízkorlátozás, sem locsolási tilalom, ezért a jogszabályoknak megfelelően kialakított fúrt kutak használata önmagában nem jogsértő.

Pont erről írtam néhány nappal ezelőtt. A válságkommunikáció szakirodalma ezt blame shiftingnek és framingnek nevezi: a közbeszéd már nem elsősorban arról szól, hogy a kormány megtett-e mindent a válság megelőzéséért és kezeléséért, hanem arról, hogy a lakosság vagy a cégek megfelelően viselkednek-e.

Az emberek így már nem azt kérdezik, hol maradt a májusban beígért aszály elleni cselekvési terv, vagy hogy a kormány időben felkészült-e az energiaválságra és a rendkívüli hőségre. Ehelyett egymást figyelik, egymást jelentgetik fel, és azon vitatkoznak, ki locsol túl sokat, ki használ klímát, vagy ki spórol eleget a vízzel és az energiával.

Ez a tudatos kommunikációs stratégia pontosan ezt a célt szolgálja: a vita ne a kormány felelősségéről szóljon, hanem arról, hogy a hétköznapi emberek vagy a cégek eleget tesznek-e a rájuk hárított elvárásoknak.