Orbán Anita 2015-ig a Külügyminisztériumban dolgozott energiabiztonságért felelős utazó nagykövetként. Ebben a pozícióban pontosan ismerte Magyarország és a térség országainak energiastratégiáját, valamint a kormányzati döntéshozatal részleteit.

2014-ben az amerikai kongresszus előtt Magyarország képviseletében beszélt. A ma is nyilvános jegyzőkönyv szerint hosszasan lobbizott az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjának felgyorsítása mellett, miközben élesen bírálta az orosz energiavásárlást.

Majd hogyhogy nem, alig egy évvel később otthagyta a Külügyminisztériumot, és egy amerikai LNG-vállalatnál folytatta a karrierjét. Vagyis abban az iparágban helyezkedett el, amelynek érdekei mellett már állami tisztviselőként is nyilvánosan érvelt.

Most ismét a kormányzatban van, immár külügyminiszterként, és több megszólalásában is ugyanennek az energiapolitikai iránynak a szükségességét hangsúlyozza.

A kettős mérce egészen látványos. Miközben Szijjártó Pétert azért támadják, mert a közéletből távozva egy autóipari vállalatnál vállalt munkát, Orbán Anita állami vezetőként az amerikai LNG mellett lobbizott, majd az amerikai LNG-iparban helyezkedett el, később pedig visszatért a kormányba, ahol ugyanezt az álláspontot képviseli egy Magyarország számára stratégiai jelentőségű területen.

Ez bizony számos kérdést felvet. Például, hogy vajon kinek az érdekeit képviseli?

Fontos megjegyezni, hogy a BYD állami támogatásait – ahogy arra a miniszterelnök a Kormányinfón is utalt – Magyar Péter kormánya fogja kifizetni. Vagyis Szijjártó Péter – hasonlóan más beruházásokhoz nyújtott támogatásokhoz – nem saját, hanem nemzeti érdeket képviselt azok odaítélésekor. Ha ez nem így lenne, az új kormány aligha fizetné ki ezeket a támogatásokat.