A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat egy olyan új állami szervezet létrehozását vetíti előre, amely példátlanul széles jogosítványokat kapna. Egy ilyen intézmény megfelelő garanciák hiányában könnyen válhat politikai nyomásgyakorlás vagy akár bosszúhadjárat eszközévé.

Hasonlóra láttunk példát Romániában is, ahol évekkel ezelőtt sorra indultak korrupciós eljárások erdélyi magyar politikusok és önkormányzati vezetők ellen. Közülük többen éveken át tartó perek és meghurcolások után végül felmentéssel zárták az ügyüket. Ugyanakkor ezek az eljárások addigra már betöltötték politikai szerepüket: elég arra gondolni, hogy önmagában egy hosszú nyomozás vagy büntetőeljárás, illetve az azt kísérő médiavisszhang is alkalmas lehet arra, hogy ellehetetlenítsen egy politikai szereplőt, még akkor is, ha később jogerősen felmentik.

A most benyújtott tervezet alapján a hivatal nemcsak ellenőrizhetné az állami vagyonnal kapcsolatos ügyeket, hanem beléphetne az érintett szervezetek helyiségeibe, hozzáférhetne szerződésekhez, elektronikus adatokhoz és pénzügyi információkhoz, valamint betekinthetne bankszámlákba is. Mindezek mellett nyomozati és vádképviseleti jogosítványokat is gyakorolhatna, illetve más hatóságok – például a rendőrség vagy a NAV – közreműködését is kezdeményezhetné. Vagyis egyetlen intézmény kezében összpontosulnának olyan ellenőrzési, vizsgálati és büntetőeljárási eszközök, amelyek eddig több különálló állami szerv között oszlottak meg.

Nem véletlen, hogy a törvényjavaslat már most komoly vitákat váltott ki. Még a liberális Helsinki Bizottság is kritikákat fogalmazott meg vele kapcsolatban, a Fidesz pedig egyenesen az ÁVH-hoz hasonlítja az új szervezetet, a kommunista diktatúra politikai rendőrségére utalva.

Mindez ráadásul nem önmagában történik. Az elmúlt hónapokban több olyan alkotmányos és intézményi változás is történt, amelyek a politikai ellenfelekkel való leszámolás irányába mutatnak: Orbán Viktort eltiltották attól, hogy parlamenti képviselő és miniszterelnök lehessen, az államfőt pedig az Alaptörvénybe foglalt szabályokkal váltanák le. Ebbe az aggasztó folyamatba illeszkedik az új hivatal felállítása is.