Olvasom, hogy miután még a sajátjai is élesen kritizálták Magyar Péter tervét, közölte: az Alaptörvény 17. módosításához érkezett 10 ezer észrevétel 95 százaléka támogatja a képviselői mandátum hosszának korlátozását.

Érdemes megnézni, mit jelent ez a gyakorlatban. Ez az a konzultációs felület, ahol mindössze kilenc kiragadott téma szerepel, és egy e-mailben öt napig lehet véleményt küldeni, melyeknek a kiértékelése átláthatatlan.

Ez lényegében a társadalmi egyeztetés megcsúfolása. Öt nap alatt kellene véleményt mondani olyan kérdésekről, amelyek a magyar demokrácia jövőjét és az új alkotmányos rendszer alapjait érintik. Egy ilyen jelentőségű változásról, amely évtizedekre meghatározhatja Magyarország politikai berendezkedését, nem lehet érdemi társadalmi vitát folytatni egy ötnapos konzultáció keretében.

Még a Fidesz által létrehozott és sokat kritizált új Alaptörvény esetében is jóval több idő állt rendelkezésre a társadalmi egyeztetésre, amelyben több százezren vettek részt.

Nem véletlen ez a gyorsaság: még tart a választások utáni politikai „mézeshetek” időszaka, amikor egy új kormányzat rendkívül széles társadalmi támogatottság mellett gyakorlatilag bármit el tud fogadtatni a közvélemény többségével. Éppen ezért különösen nagy a felelőssége annak, hogy él-e ezzel a felhatalmazással, vagy visszaél vele.

És azért hivatkozik Magyar Péter ennyire a „társadalmi elvárásra”, mert még a saját politikai közegében is komoly ellenállás alakult ki a javaslattal szemben. Elég csak a kegyelmi botrányt kirobbantó és Magyar Péter politikai pályáját elindító Vidéki Prókátor, azaz Fülöp Botond ügyvéd állásfoglalására gondolni, aki szerint a javaslat a demokrácia szempontjából retrográd, a nemzeti érdek szempontjából káros, a kitűzött cél elérésére alkalmatlan, valamint a nemzetközi jogi kötelezettségekkel is ellentétes.

És valóban: a fejlett országokban gyakorlatilag sehol nincs ilyen korlátozás. Néhány latin-amerikai és afrikai országban ugyan próbálkoztak hasonlóval, ám ezek a kísérletek sem bizonyultak sikeresnek. Ezért nehéz más következtetésre jutni, mint arra, hogy a javaslat valódi célja nem a demokrácia erősítése, hanem a politikai verseny korlátozása és az ellenfelek mozgásterének szűkítése.