Érkeztek tőletek levelek a felhívásomra. Név nélkül itt az első:

Kedves Dani!

Facebookon olvastam a felhívásodat a politikai tisztogatásokkal kapcsolatban. Röviden elmesélem a történetemet.

2026. március 15-én a családommal elmentünk a Békemenetre. Ott posztoltam az egyik gyermekemről egy fényképet egy magyar címeres zászlóval. A fotón senki más nem szerepelt, csak a gyermekem.

Másnap a munkahelyemen a főnököm behívott az irodába, és azt mondta: „Azt üzenik fentről, hogy a politikai hovatartozásomat nem kellene a közösségi médiában hirdetni.”

Magyarország legnagyobb barkácsáruházában dolgoztam Key Account Managerként 9 évig.

Meglepődtem, hiszen az áruházban soha nem politizáltam. Közöltem vele, hogy majd én eldöntöm, mikor és milyen fotót rakok ki a gyermekemről a saját privát oldalamra. Senkinek semmi köze hozzá. Ha valakinek baja van vele, akkor szóljon személyesen, ne üzengessen.

Péntek délután szóltak telefonon, hogy menjek be a tárgyalóba. Ott a cég jogásza, a HR-es, az áruházvezető és egy tanú fogadott. Olyan dolgokat hoztak fel vádként, amelyek alapjában nem állták meg a helyüket. Éreztem, hogy valami sántít.

Azt tudni kell, hogy az áruházvezető, a helyettese, a régióvezető és a központi két koordinátor nyíltan Tisza-szimpatizáns. Elfogadtam a közös megegyezést, mert úgy voltam vele, hogy ilyen helyen nem szeretnék tovább dolgozni.

Sajnos nem tudom bizonyítani, hogy a politikai nézeteim miatt kezdtek ki velem. A munkámmal 9 évig nem volt probléma, és mindenféle előzmény vagy figyelmeztetés nélkül történtek a dolgok, egyik pillanatról a másikra.

Ami érdekes, hogy a székesfehérvári tiszás eredményvárón a régióvezető a tiszás képviselő mögött várakozott.

Három gyermekem van, és egyik pillanatról a másikra az utcára kerültem.

Nekem ezt adta az új kormány.