A Fidesz az elmúlt években – sokszor nem alaptalanul – számos hazai és nemzetközi kritikát kapott amiatt, hogy érdemi parlamenti vita nélkül, egyéni képviselői indítványokkal, sürgős tárgyalásban vagy kivételes eljárásban fogadtatott el törvényeket.

Ezt a gyakorlatot korábban Magyar Péter és a Tisza Párt is rendszeresen bírálta. A napokban Ruff Bálint miniszter is azzal támadta a ma már ellenzéki fideszes képviselőket, hogy éveken át rendeleti kormányzást folytattak, ezért ne oktassák ki a kormányt jogállamisági kérdésekben.

Ehhez képest most a Tisza Párt egyéni képviselői indítvány formájában kezdeményezi a parlamenti házszabály módosítását, amely jelentősen kibővítené a gyorsított törvényalkotási lehetőségeket.

A tiszás Schummer Orsolya javaslata szerint a képviselők félévente a jelenlegi hat helyett akár tizenöt alkalommal kezdeményezhetnének sürgős tárgyalást, míg a kivételes eljárások felső határa négyről tízre emelkedne. Sürgős tárgyalás esetén egy törvényjavaslat akár hat nap alatt végigmehet az Országgyűlésen, kivételes eljárásban pedig a benyújtást követően akár 24 órán belül szavazhatnak róla.

A Tisza Párt érvelése szerint a módosítás átmeneti jellegű, és azt a célt szolgálja, hogy Magyarország minél gyorsabban teljesíthesse az uniós források felszabadításához szükséges feltételeket.

Ezzel párhuzamosan a kormány benyújtotta az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez szükséges törvénymódosítási csomagot is. Az előterjesztés többek között a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását, a közbeszerzések átláthatóságának erősítését, valamint a korrupcióellenes intézményrendszer és egyes állami alapítványi struktúrák átalakítását tartalmazza.

A következő hónapok egyik érdekes politikai kérdése az lesz, hogy a gyorsított törvényalkotás lehetőségének bővítése valóban kizárólag az uniós forrásokhoz kapcsolódó intézkedésekre korlátozódik-e, vagy hosszabb távon is a parlamenti működés részévé válik.