Soha nem kaptam még egy szereplésem után sem annyi üzenetet, mint a múlt heti vitám után Puzsér Róbert kávézójában, ahol a főként tiszás közönség tagjai tehettek fel nekem bármilyen kérdést, amelyekre válaszoltam. És még olyan sem fordult elő, hogy ezeknek az üzeneteknek szinte teljes egésze pozitív legyen, pedig írtak fideszesek, mi hazánkosok és még tiszások is.

Az egyik üzenet, aminek talán a legjobban örültem, egy egyetemista (eddig) ellenzéki srác írta: „Tisztelem, hogy elmentél, ehhez bátorság kellett, és el kell mondanom, hogy több dologban igazat adok neked. Nem vagyok fideszes, de figyelek mindkét oldalra. Még ugyan nehéz elképzelnem, hogy a Fideszre szavazzak, de nem elképzelhetetlen, a Tiszára viszont egyebek mellett miattad már biztosan nem fogok, mert Magyar Péter tényleg túl kockázatos.”

Köszönöm mindenkinek a kedves üzeneteket, a gratulációkat és a sok biztatást. Mindez megerősített abban, hogy az igazság a mi oldalunkon áll, és ezért határozottan ki kell állnunk, akár ellenséges környezetben is, hiszen még ott sem elképzelhetetlen, hogy meg tudunk győzni valakit.