A Fehér Házban kitették egy Donald Trump és Vlagyimir Putyin közös fotóját, ami egy szimbolikus gesztus, ugyanakkor a háttérben egy komoly amerikai-orosz gazdasági megállapodás körvonalazódik, amiből Európa kimarad. Részletek:

Az energiáért és a nyersanyagért ádáz harc zajlik a világban, erről szól Venezuela, Grönland és Irán esete is, de ugyanez a helyzet Ukrajnában is. És erről szól az is, amikor a Tisza nyugati LNG-multiktól érkező politikusai a nyugati LNG-vásárlást erőltetik az olcsó orosz gáz helyett.

Sokan nem tudják, hogy az oroszok által áhított Donbasszból származik például a világ neongázkészletének 90 százaléka, amely nélkülözhetetlen az integrált elektronikus áramkörök gyártásához. Az Odesszában alapított Iceblick a világ összes neonjának 65 százalékát állítja elő, és az amerikai Szilícium-völgy fő beszállítója.

A világ összes nagyhatalma érdeklődik a térség iránt: a lítium kapcsán Donyeckben az ausztrál European Lithium csoport például szerződést írt alá a bányászatáról, a kínai Chengxin cég pedig éppen a koncessziós tárgyalásokat zárta le a háború kitörése előtt; ezeket a terveket azonban a háború miatt felfüggesztették.

A terület kőzetanyaga különösen értékes, mivel a lítium nem szennyezett más fémekkel, például cinkkel, ólommal vagy kadmiummal, hanem kvarcban és szilícium-dioxidban gazdag, ami a fejlett kerámiaipar számára kívánatos anyaggá teszi.

A Donbasszban más ásványok és ritkaföldfémek is találhatók a föld alatt – kobalt, króm, tantál, nióbium, berillium, cirkónium, szkandium, molibdén –, amelyek a legkülönfélébb dolgok előállításához szükségesek, az optikai szálaktól a katalizátorokig.

Ezen felül a Donbassz a világ vaskészletének 10 százalékát, titánium tartalékának 6 százalékát és grafitjának 20 százalékát is tartalmazza. A háború kitörése előtt az ukrán geológiai felmérések egy 10 milliárdos beruházási programon dolgoztak.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy az amerikaiak és az oroszok egy nagyszabású gazdasági megállapodás megkötését készítik elő, amely bizony ezekre a területekre koncentrálódik. Ezért a Moszkvába utazó amerikai delegációnak mindig állandó tagja Donald Trump veje, aki egy üzletember; ő koordinálja a gazdasági megállapodást.

Az Európai Unió vezetése mindeközben szóba se áll az oroszokkal, így míg az oroszok és az amerikaiak komoly üzleti megállapodásokat kötnek a háttérben, addig Európa kimarad ebből.

Egyedül Magyarország van kivételes pozícióban; Orbán Viktor a legutóbbi moszkvai tárgyalások során számos gazdasági lehetőségről tárgyalt, például a szerbiai energiacég megvásárlásáról, mely üzlet össze is jött a Mollal.