A választás szempontjából az egyik legfontosabb mutató az úgynevezett konjunktúraindex, amely a lakosság hangulatát tükrözi. Magyarul: az emberek többsége szerint jó irányba vagy rossz irányba mennek a dolgok az országban.

Értelemszerűen, ha rossz az emberek hangulata, akkor azt a mindenkori ellenzék könnyen ki tudja használni, és könnyebben tudja hergelni az embereket a kormány ellen. Ugyanakkor, ha a lakossági konjunktúraérzet javul, nehezebb helyzete van az ellenzéknek; az ilyen jellegű kampányuk kevésbé sikeres.

Ezt tudják nagyon jól a tiszások is. Talán sokan emlékeznek még a Tisza EP-képviselőjének, Kollár Kingának a mondataira, aki arról beszélt, hogy minél rosszabb Magyarországnak, annál jobb a Tiszának. Tehát ha az emberek azt érzik, hogy rossz irányba mennek a dolgok, abból tud profitálni a Tisza.

Éppen ezért rossz hír Magyar Péteréknek, hogy a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2026. januári felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása jelentősen javult. A mostaninál jobb lakossági konjunktúraindex-értéket legutóbb 2022 márciusában mértek.

Mindez ráadásul még azelőtt következett be, hogy a nyugdíjasok megkapták volna az emelt 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első részletét, illetve hogy az arra jogosult édesanyák megkapták volna az SZJA-mentességgel járó többletforrást, vagy a jelentős minimálbér-emelés után megérkeztek volna a fizetések. Ezek mind februárban történnek, amikor becslések szerint a különböző kormányzati intézkedések keretében nagyjából 1500 milliárd forint többletforrás kerül a magyar emberekhez.

Ráadásul a kormányoldal rávilágít a kommunikációjában arra, hogy ez a pénz Ukrajnába is kerülhetne, ha olyan kormány lenne, amely nem áll ellen az ilyen jellegű brüsszeli kéréseknek. Ez szintén rontja a brüsszeli álláspontot képviselő Tisza helyzetét.

Összességében tehát biztató jel a kormányoldal számára a konjunktúramutató alakulása; a lakossági hangulat már közel olyan szinten van, mint a kétharmados győzelmet eredményező 2022-es parlamenti választás előtt.