Múlt héten nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, amikor Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője Washingtonba utazott tárgyalni, majd az utolsó pillanatban közölte vele az amerikai külügyminiszter, hogy nem fogadja őt a hivatalában. A hivatalos indoklás az volt, hogy ütemezési problémák miatt hiúsult meg a találkozó, de a háttérben valójában az áll, hogy kifejezetten ellenségessé vált a viszony Brüsszel és Washington között.

Kaja Kallas egy kifejezetten gyenge politikus, 2021 és 2024 között Észtország miniszterelnöke volt, ahol népszerűtlen volt és megbukott, ezután ejtőernyőzött a brüsszeli pozíciójába. Kallas lényegében egy oroszellenes politikai aktivista, aki korábban még Oroszország feldarabolását is kilátásba helyezte. Ennek az oroszellenes álláspontjának a müncheni biztonsági konferencián is hangot adott, amikor Pete Hegseth amerikai védelmi miniszterrel tárgyalt. A zárt ajtók mögötti tárgyaláson Kallas szabályosan nekiesett az amerikai miniszternek amiatt, mert azt mondta a beszédében, hogy Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz, illetve hogy Ukrajna nem fogja tudni visszaszerezni az oroszok által elfoglalt területeket. Vélhetően ez lehetett az utolsó csepp a pohárban az amerikai kormány részéről, és emiatt nem fogadták az EU képviselőjét Washingtonban.

De nemcsak Kallas, hanem a legtöbb uniós vezető is hasonlóan gondolkodik, vagyis vakvágányon van. Mind úgy követelnek proaktív álláspontot Oroszországgal szemben, hogy mindeközben az amerikai biztonsági garan­ciák mögé bújnak. Ugyanilyen vezető Keir Starmer brit baloldali miniszterelnök, aki meglehetősen népszerűtlen hazájában és azzal játszadozik, hogy brit csapatokat küldene Ukrajnába. Dán kollégája, Mette Frederiksen pedig azt mondja, hogy szerinte a béke veszélyesebb lehet, mint a háború. Eközben a brüsszeli diplomaták a háttérben olyanokat mondanak az amerikai elnökről és alelnökről, hogy szerintük túl puhán bánnak Putyinnal, de a mentális egészségüket is megkérdőjelezik.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy Washingtonban az európai vezetőket és a brüsszeli döntéshozókat is az ukrajnai háború befejezésének fő akadályaként tekintik. Látha­tóan Donald Trump is olyan értelmes és kompetens európai partnerekkel keresi a kapcsolatot, akik képesek tárgyalni Oroszországgal – így például a magyar kormányfővel, aki egyetlen európai vezetőként a háború alatt sem szakította meg a kapcsolatot az orosz elnökkel.