Itt a német választás végeredménye. Öt pontban a lényeg:

1. 14 ezer szavazat mentette meg Friedrich Merzet, a CDU kancellárjelöltjét attól, hogy a Zöldeket (Grüne) is be kelljen vennie a kormánykoalícióba, ugyanis ennyi szavazaton múlott, hogy végül a BSW nevű német párt nem jutott be a német törvényhozásba, így egy CDU/CSU-SPD koalíciónak is elég mandátuma van a többség kialakításához: összesen 328 képviselőjük van a 630 fős Bundestagban, ami egy szűk többséget jelent. Az új német kancellár tehát Friedrich Merz, aki várhatóan egy CDU/CSU-SPD koalíciót vezet majd.

2. A jobboldali Afd megduplázta a szavazóinak a számát, ezzel stabilan a második erő lett Németországban, erre még sosem volt példa, ez történelmi siker számukra. Ahogy a lenti ábrán is látható, ha a CDU/CSU velük kötne koalíciót, akkor sokkal nagyobb többségük lenne, összesen 360 képviselőjük lenne a Bundestagban. Ugyanakkor a CDU/CSU kizárta ezt, inkább a baloldallal szövetkeznek. A SPD mostani eredménye történelmi bukás, ennek ellenére sikerként tudják eladni, hogy a kormánykoalíció tagjai lesznek.

3. Magyarország számára jó hír, hogy a Zöldek nem kerülnek be a német kormányba: mind a külpolitikát, mind a gazdaságpolitikát ők vitték eddig, ami kifejezetten rossz hatással volt a magyar-német kapcsolatokra és a magyar gazdaságra. A CDU/CSU vezette kormánykoalíció várhatóan racionálisabb gazdaságpolitikát visz majd, ami a magyar gazdaság számára is előnyös, illetve barátibb viszony várható a két ország között.

4. Valamivel stabilabb Németország következik: az Olaf Scholz vezette hárompárti koalíciós kormány instabil volt, idő előtt felbomlott a belső feszültségek miatt. A várható CDU/CSU-SPD koalíció stabilabb lesz, már láttunk ilyen együttműködéseket korábban.

5. Németország összességében jobbra tolódott, míg keleten az AfD, a nyugati országrészben a CDU tarolt. Ennek ellenére, mivel a CDU/CSU nem a jobboldali AfD-vel fog össze, hanem inkább a baloldali SPD-vel, nem várható hatalmas fordulat Németországban, legfeljebb hangsúlyeltolódások. Nem várható érdemi, 180 fokos fordulat például a migrációs politikában, a genderkérdésben és a háború ügyében sem.