Hogy miért pont kedden tartják a választást Amerikában? Samuel Morse 1843-ban feltalálta a pontokból és vonalakból álló jelrendszert használó elektromágneses távírót, így annak elkerülése érdekében, hogy ne lehessen befolyásolni a végeredményt, azaz, hogy a korábban szavazó államok eredménye ne jusson el a később voksolókhoz, egyetlen napot határozott meg a washingtoni kongresszus az összes tagállamban.

Az akkor agrárországnak számító Egyesült Államokban úgy kellett a választás napját meghatározni, hogy a termés már a csűrökben, magtárakban legyen. November elején a nagy mezőgazdasági munkák lezárultak, megtörtént a betakarítás, az idő viszont még enyhe volt.

A törvényhozás elvetette a vasárnapot, mivel az a vallásos emberek számára az Úr napjának számított. A hétfőt elkönyvelték az érkezés napjának, hiszen akkoriban többnyire csak a megyeszékhelyen lehetett voksolni és az eljutás akár egy napot is igénybe vett. A csütörtök is kiesett mint lehetséges szavazási nap, mégpedig azért, mert az akkor nem szívlelt angolok mindig csütörtökön választották meg parlamenti képviselőiket. A péntek kedvezőtlen napnak számított, mivel a termelőknek aznap kellett felkészülniük a szombatokon esedékes hetivásárokra.

Így csak a kedd meg a szerda maradt mint lehetőség. A választás végül a novemberi első hétfőt követő keddre esett. A törvényhozók ezzel kizárták, hogy november elsején tartsák az elnökválasztást. A legtöbb településen ugyanis mindig a hónap első napján ülésezett a helyi bíróság. A kereskedőknek ezen a napon kellett lezárniuk az előző hónapra vonatkozó üzleti könyvelésüket, ráadásul pedig november 1. egyházi ünnep is: Mindenszentek napja.

Az így kialakult hagyomány alapján az Egyesült Államok polgárai 1872 óta mindig ezen a novemberi kedden választják meg a képviselőház (a parlament alsóháza) tagjait, valamint - egy 1915-ben született kongresszusi határozat értelmében - a szenátus (a parlament felsőháza) tagjainak egyharmadát is.