Egy vidám vasárnap, itthon...
Ugyanúgy keltem, mint mindig. Mégis már az elején megcsúsztam egy órát... Az óraátállítás tréfás valami.... Innentől küzdelem a nap....
👉👨‍️Reggel 7-kor gyors kávé, ez tegnap még 6 óra volt
👉 Húsleves. Mi más is lehetne vasárnap. Jó erős, az a gyöngyözős fajta. Kell is, ma délután kórházi látogatás is, erősítő húsleves, nem csupán vasárnapi.
👉 S mi más a desszert, mint az örök gyógyító-erősítő, a madártej. Alig macerás elkészíteni... Darabos ételt még nem vihetek.
👉 Mindeközben költöznek a könyveink. A polcokról egyelőre a garázsba. Már egy ideje tervezem a festetést a lakásban. Most megérett az elhatározás, nem a szekrények a gond, meg a pakolás, a könyveim mozgatása igazi tortúta.
Bőven tízezres a nagyságrend, azt sem tudom, mikor másztak be a lakásba, azt sem tudom, mikor lett ennyi....
Négy évtized szorgos gyűjtögetése, és van még dobozokban is. Pakolom, rakodok, rendszerezem, hogy a visszaköltözésük is menjen. Halmokban a dobozok teli könyvekkel a szoba közepén, egy raklappal már a garázsban. Feljön az én drága férjem, és megjegyzi, hogy anya, nem látom, hogy haladnál! Nem pakolsz?
És valóban, még mindig több a könyv a polcokon, mint dobozokban. Szinte nem is látszik, hogy dobozolok....
Ma sem csináltam semmit... És még nincs vége a napnak.....