👉Fekete István - Kele, Vuk, Bogáncs, Tüskevár, Téli berek, Csí, Lutra -
👉BalatonMonitoring ülést kísérő irodalmi program Fekete István világában, a berekben
Talán a legismertebb regényei. Pedig Fekete Istvánnak zseniális természet és a Kis-Balaton ihlette írásai mögött és mellett rendkívül erős társadalomkritikái és már-már filozófiai mélységű írásai is vannak. Mert a sorsa ihelette. Természetregényei is annyi, meg annyi mögöttes jelentéstartalommal bírnak, amit kevesen tudtak. Szövegrétegeket és szinteket épített, melyek között zseniális tartalmakkal építette írásait.
Bár gazdatisztként sikeres pálya állt mögötte és előtte, többre, kreatívabb tevékenységgel töltöttebb életre vágyott. Kezdetben a Nimród című vadászújságba írt, szakcikkeket és vadászélményeket, azonban a szerkesztő és vadászíró Kittenberger Kálmán néhány líraibb elbeszélését is elfogadta, és bátorította a kezdő írót. Fekete István 1934 táján érezte, hogy az irodalmi pályára vágyik. Kittenberger 1935-ben bemutatta a kezdő írót a már befutott, népszerű Csathó Kálmánnak, azzal a szándékkal, hogy legyen, aki a szépirodalmi pályáján terelgetni tudja. A találkozásból életre szóló barátság lett. Csathó pedig mindent megtett, amit egy mentor tehet: tanácsokkal látta el Feketét, bátorító kritikákat írt, kiadókat keresett az írónak. Fekete irodalmi pályázaton is sikerrel indult. Így született két ismert regénye, a Koppányi aga és a Zsellérek.
1936-ban megírta az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság történelmi regénypályázatára A koppányi aga testamentumát, amellyel első lett. 1939-ben a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda magyar nemzeti szellemiségű regény pályázatán, a Zsellérek című regénye kapta a 3000 pengős első díjat. A Zsellérek népszerűségét mutatja, hogy 1939 és 1944 között hét kiadást ért meg, ezt követően a rendszerváltozás után, 1994-ben jelenhetett meg újra, erősen csonka formában, mert a regényben bemutatja a vörösterrort.
👉1946 tavaszán tiltó indexre került a proletárdiktatúráról és a bolsevizmusról írott kritikus művei miatt. Az ÁVO, politikai rendőrség is célkeresztbe vette. Szemét kiverték, szétverték a veséjét, és hajnalban egy katonai kocsiból kidobták a János Kórház mellett, ahol két járókelő találta meg.
Az 1949. tavaszi „tisztogatásig” Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, itt több mint egy tucat teljesen új megoldású mezőgazdasági oktatófilmet írt és rendezett. Majd politikai okokból könyveit nem adták ki, állást nem kapott sehol, alkalmi munkából, uszályrakodásból tartotta el családját 1951 őszéig, amikor tanári álláshoz jutott a kunszentmártoni Halászmesterképző Iskolában.
👉Osztályidegenként az új könyvkiadók és folyóiratok jelentethették meg írásait. Kizárták a Magyar Írók Szövetségéből is, az Új Ember és a Vigilia fogadta csak írásait.
👉Ma A Fekete István Emlékhely Keszthelyen bepillantást ad Feket István berekben töltött idejébe, az írásai születésének hangulatába. Matula bácsi kunyhója, amilyenben az író is lakhatott, a természet csodálatos érintetlensége, súlya, ereje, nyugalma megül az emberen. Négy évszakos zord keménysége, a világ nem csak a téli berekben számtalan képet adott számára megmutatni regényei útján a világot.
👉 Ide el kell jönni. Alig másfél óra alatt gondolatban, a berekben újra olvastam írásait. Olyan kirándulás ez, ami felejthetetlen.
Köszönöm a Balaton-felvidéki Nemzeti Park vezetőjének, Puskás Zoltánnak a kalauzolást!