👉🙁Az első felindulásom lecsitult. Nézzük higgadtan ezt a vármegye-megye ügyet, meg azt, hogy a miniszterelnök letolvajozza a vármegyei elnököket és képviselőket.
1876. XXXIII. tc. Tudják mi ez?
A kiegyezést (1867) követően Magyarország társadalmi, gazdasági élete jelentősen átalakult. Ezt igyekezvén lekövetni, az akkor is már közel ezer éves, hagyományos közigazgatási rendszert igazítva a társadalmi és gazdasági folyamatokhoz, ebben a törvényben teremti megy a magyar országgyűlés a modern vármegyék szervezeti alapjait. Ebbe belekotort a Rákosi rendszer, de alapjaiban a Szent István által megteremtett keretrendszerben, gondolkodásban, napi életben, a decentralizállt rendszer a szubszidiaritás elvén működik.
👉Az 1990. LXV. tv., az önkormányzati törvény megalkotása óta is jelentős társadalmi és gazdasági változások tendenciái vannak jelen. Sőt, ezek folyamatosan cselekvésre ösztönzik a közigazgatás és az önkormányzati világ szereplőit. A hatékonyság és az eredményesség kulcsfontosságú mind a területi közigazgatás, mind az önkormányzatokhoz telepített feladatok ellátásában, megszervezésében.
👉2012-ben a vármegyéket érintően egy komoly, az intézményfenntartást váltó területfejlesztési feladat jelent főtevékenységként a megyéknél/vármegyéknél.
Ez azt jelentette, jelenti, hogy a fejlesztési források tekintetében a helyi önkormányzatokkal történt folyamatos egyeztetések, konzultációk, javaslatok mentén a térségi és a települési, területfejlesztési források tekintetében a helyből jövő javaslatok kaptak támogatást a programok kiírásakor. Így számtalan falusi óvoda, iskola, bölcsőde, művelődési ház, polgármesteri hivatal, alapinfrastruktúra felújítása, bővítése, fejlesztése, építése, kisvárosok térségi központi funkcióit támogató és gazdasági képességüket erősítő fejlesztés, megyei jogú városok saját vagy térségi feladatit szolgáló infrastruktúrája épült meg, újult meg, bővült, köztük kórházak, szakrendelők, kollégiumok, szakképzési intétézmények, gimnáziumok és felsorolni is nehéz, vagy utak és kerékpárutak, sőt hálózatok. Sok komoly fejlesztést generáltak, amelyek egy-egy települési fejlesztés, mondjuk turisztika fejlesztések közötti kapcsolatot teremtették meg, teremtve ezzel turisztikailag is értelmezhető egységeket, desztinációkat.
Ezeket a fejlesztéseket koordinálta a vármegye. Nem is rosszul. Sőt. Országosan kiemelkedő, jó példák és gyakorlatok vannak rá.
Mindezek mellett a település, térségfejlesztés komoly helyi, lokális tudásközpontjaivá is váltak. Legyen szó közlekedés-hálózat fejlesztésről, legyen szó vízrendezéssel összefüggő tudásról.
Ez megy most a levesbe. Politikai bosszúból és irigységből.
2012-ben megváltozott a feladatuk, de maradtak egy nagyon fontos területen, a területfejlesztésben a legfontosabb szereplők, kapcsolatban, párbeszédben az önkormányzatokkal, szakmai partnerségben a minisztériumokkal, a Bizottsággal.
👉Komoly munkát végeztek, nehéz időkben tették ezt.
👉Persze minden kormánynak joga van stratégiai (már, ha van) jogalkotásra. De ez nem az, ez bosszú, mert a vármegyei önkormányzatokban nem ülnek tiszások. Ez leszámolás. Ez nettó kóklerkedés.
👉Azért, mert a vármegye versus megye elnevezés politikai jelentőségét hangoztatva, a történelemnek hátat fordítva szőnyegbombázás megy. Hallani lehet, hogy a regionalizmusban látják a jövőt, az önkormányzatokat kistérségi/járási szinten képzelik el, a megyék feladatait regionálisan (EU konform, EU kompatibilis módon) tervezik.
Zseniális, bár nem hinném. A regionális fejlesztési ügynökségek, a közigazgatási régiók működését már megtapasztalhattuk a 2000-es években. Nem hinném, hogy egy regionális központ - mondjuk itt a Dunántúlon - a megyei jogú város körül az egyik, ami a központi státuszt kapja, tekintettel tud lenni a harmadik megye legkisebb, megye szélén fekvő település érdekeire, céljaira. Vélhetően nem. Az ügynökség pedig ügynökség, és nem közszolgálat, nem önkormányzat.
Vajon a kistelepülések vezetőivel e "zseniális"javaslataikat a tiszás képviselők már megosztották?
Nem hinném, mert nem nagyon tudnak mit mondani.
A vármegyék székhelyeivel egyeztettek már, hogy mit vesznek át a megyétől? Csak azért, mert a város és vidéke együtt fejlesztése sok-sok egyeztetést és időt igényel, és bizony konflikzusok is adódhatnak. Mert minden polgármester - megjegyzem helyesen -, a saját telepükését látja fontosnak. Az okos kompromisszumok útján két éve a területfejlesztésben elindultunk.
- Főispán - kormánymegbízott, vármegye - megye ellentétpárokká lettek a Tisza kormány kommunikációjában, pedig nem erről, hanem arról kellene beszélni, hogy mit tudnak a vidék, a vidéki Magyarországért közösen tenni. Szimbolikus ugyan, de mégis rendkívül is valóságos, szükséges.
A mai tiszás (miniszterelnöki) közbeszéd hangja nem ez. Gyűlölet, bosszú és vádaskodás stílusa a meghatározó.
Szent István hagyatéka, közös történelmi tudásunk ennél többre hivatott. A hagyomány nem mindig maradiság, vagy holmi anakronizmus. Sokszor a felbojdult, változó világban keretezést, támpontot, állandóságot, biztonságot és kiszámíthatóságot jelentenek.
Mindent felrúgni, mindent megváltoztatni, mert: csak. Ez nem új rend, hanem bizonytalanság, kiszámíthatatlanság, cél nélküli kapkodás.
A dolgok mindig árnyaltabbak ugyanakkor. De itt mégiscsak egy régről ismert reflex látszik kiviláglani a homályos és ködös szónoklat mögül: A múltat végképp eltörölni.
Ismerős. Sajnos ismerős, és az eredménye is az.
Megkérdeztem az AI-t, mi hangzott el az 1950-es minisztertanácsi rendelet kommunikációjában, ami megszüntette a vármegyéket az 1949. évi XX. tv, az akkori Alkotmány alapján. Ezt írta:
„A reakció fészkeinek szétverése”: Rákosiék a parlamenti felszólalásokban és a pártlapokban rendszeresen hangoztatták, hogy a vármegyerendszer a „feudális múlt”, a „földesurak” és a „Horthy-reakció” maradványa. Az átalakítást úgy állították be, mint a nép felszabadítását a megyeházák ódon, maradi szelleme alól."
Ez is ismerős, a mai miniszterelnöki expozé is hasonló fordulatokkal érvelt, mutatis mutandis ....
Mindeközben azon töprengek, hogy az a Tisza szavazó, aki nem tudta mit ünnepelünk augusztus 20-án, és önfeledten bulizott, diszkózott a Kossuth téren, tudja-e mindezt, vagy ennek a töredékét az önkormányzatokról és a közigazgatásról?
Nem hinném.... de lájkol, és oszt. A Facebook kormányzáshoz pedig nem is kell több.