Van néhány kérdés az elmúlt napok tiszás ügyei mentén...
1. Az, hogy MP szó szerint azt a kérdést teszi fel migráció ügyében a Magarországra kivetett büntetés tárgyában, mint Orbán Viktor, amit ő maga és valamennyi tiszás jelölt támadott, nevezetesen: miért kell Magyarországnak napi 1 millió eurót fizetni e azért, mert nem fogad be illegális migránsokat, nem okoz-e némi diszkrepanciát a fejekben?
2. Gulyás István, a közmédia munkatársa annyira veszélyes, hogy biztonsági őrökkel kell kivezetni az épületből? Ismerem István, nem hinném. Ugyanakkor tényleg olyan kőprofi az új vezetés, hogy a 444-től kellett megtudnia, hogy a műsorába milyen vendégeket hívott meg? Valami itt sem stimmel.
3. Azt hallgattuk a kampányban - és azóta is -, hogy az Orbán kormány idején diktatúra volt, és nem lehetett elmondani a kritikát vagy a véleményt. Szemlézgetem, hogy mert-e már megszólalni pedagógus, miután Lannert Judit vérig sértette, porig alázta őket? Megkérdeztem néhány kollégát, mit stóltak ehhez , és milyen hangulat volt a tanárikban. És képzeljék, azt mondták, hogy félnek. Féltik az állásukat. Önök értik ezt? Szeretország nem?
4. A Boldog születésnapot-nap tényleg az volt, amit vártak a rendőrök? Tényleg egy multinacionális kereskedelmi lánc módszertana az, ami a magyar rendvédelem csodafegyvere?
5. Az is kérdés, hogy azok a szülők, akik ma dalusi kisiskolákba tudják járatni a gyermekeiket, mert biztonságos, mert jó, ezt várták-e az oktatás nagyívű reformjától? Azt, hogy ismét veszélyben vannak a kisiskolák?
6. Az is kérdés, hogy kisvárosok, amelyekben egy-egy valóban kislétszámú középiskola, gimnázium van, és ezek a város és a közösség, a fiatalok otthonmaradásának egyik lehetősége számukra, ők fel vannak-e készülve arra, hogy ezeket bezárják?
7. Az, hogy nem hallom, nem olvasom a kritikus hangokat ezekben az ügyekben (sem), az a fortélyos félelem miatt van?
Tessék mondani, ez már a működő és emberséges Magyarország?
Nem hinném...