"Mi odafent szoktunk elszámolni" - Majk könyvbemutató
Majk, 1881. április 27. megszületett Esterházy Móric gróf
Születésének 145. évfordulóján unokájával és könyvbemutatóval emlékeztünk. Az unokával, Esterházy Györggyel és sokakkal.
Nem is tudom, mikor kezdődött rajongásom Majkért. Talán még gyermekkoromban, amikor méltatlan, ámde rejtélyes környezete elvarázsolt. Azután, amikor szülőfalum történetének feldolgozásába kezdtem csak unaloműzésként először egyetemistaként kisfilmes formában Szűcs Istvánnal, a helyi tv szerkesztőjével, majd könyv formájában a gyerekek mellett a gyes ideje alatt, ez a különös kötődés a történelmi kutakodásokkal erősödött.
A műemlékegyüttes és a cellaházak nagy múltjához mérten méltatlan sorsa a XX. században, az Esterházy család szellemi és történelmi hagyatékának nem az értékén kezelése miatt folyamatos hiányérzet volt bennem.
2010-ben valahol a felújítás reményével kezdődött minden. Majd ez a remény lehetőséggé vált. A lehetőség eséllyé. Majd az esélyt beváltottuk. A műemlékegyüttes megújult.
És ennél több volt, amit Majk kapcsán tehettem, és meg is tettem. Esterházy Móric hazatért, szobra 2021 óta pásztázza a megújított kertet. A szobor szimbolikus. Az is, hogy Forgács Józsi minden kezdeményezését, a 13-as cellaház grófnójének életét feldolgozó film után igyekeztem támogatni. Már a sokadik összefoglaló könyv, kutatás, film készült, készül el.
Amikor a műemlékegyüttes felújítása zajlott, a majki szakemberekkel álmodtunk egy nagyot. A 13-as cellaház, ahol a grófnő 1975-ös haláláig élt, legyen kiállítóhely, és idézze meg a magyar történelem legemberibb, legszerethetőbb XX. századi grófnőjének az életét, rajta keresztül az Esterházyak térséget felemelő, megerősítő szerepét.
Akkor nem jártam sikerrel. De soha nem adtam fel. 2025. decemberében az önkormányzat, immáron mint a műemlékegyüttes üzemeltetője és tulajdonosa, a Közigazgatási és Területfejlesztési Miniisztériumtól, kezdeményezésemre ötven millió forint támogatást kapott a cellaház kialakítására, Margit grófnő emlékére.
Mérhetetlen hálás vagyok a sorsnak, hogy Majkhoz hozzá tudtam tenni, hogy sikerült valamit megmenteni. És ugyancsak soha nem múló hálám Forgács Józsinak, hogy szüntelen összerendezett filmes, majd szöveges anyagaival, akarásával fenntartotta bennem a motivációt, hogy segítsek. Köszönöm neki azt a rengeteg kutatást, munkaórát és elszántságot, amivel idáig jutottunk.
Vannak ügyek, amelyekhez nem elég csupán egy mandátum. Vannak ügyek, amikbe az ember a szívét és a lelkét is adja. Ez ilyen volt. És a hála mellett öröm is van bennem, mert értéket, maradandót sikerült létrehozni.