Az árvíz hordaléka…
Az esztergomi kihelyezett frakcióülésre most a Duna-parton mentem. Néhány hete még az árvízi védekezés munkálatai uralták a településeket. Az árhullám most azonban nem veszélyeztette az itt élőket. A 2013-as árvíz óta megépült Komárom-Almásfüzitő szakaszon a gát, a komáromiak biztonságban vannak. Csak egy beszédes szám: 1 300 000, ennyi homokzsákkal védekeztünk 2013-ban, csak a komáromi szakaszon.
Az idei árvízi védekezés során a teljes dunai szakaszon kicsivel több, mint 2 millió homokzsákot használtunk. Ütemezetten, a várható tetőzést megelőzően, a Területi Védelmi Bizottság részéről mindenre kiterjedő előkészítéssel, a helyi védekezést irányító polgármesterek szervezési munkájával, a helyi és térségbeli önkéntesekkel a ’13-as árvízi védekezéshez képest 2-3 nappal korábban megkezdett felkészüléssel, és azzal, hogy a vízügyes szakemberek előrejelzése mindig pontos, komolyabb félelemre vagy aggodalomra ok sem volt. Mégis, a munkát el kellett végezni. Kinek-kinek a saját helyén.
Most már nyugalom van, a Duna tekintélyes folyása nyugodt, a nagy Hölgy szépen halad medrében. Az árvízi védekezésnek már a nyomai sem látszanak.
De a nagy árvizek mindig hoznak magukkal hordalékot. Maradjunk is ennél, nem durvábban fogalmazva. A víz sodor ezt meg azt. Leginkább az ártérben eldobált, felesleges dolgok, hulladékok kerülnek a víz sodrásába, és válnak láthatóvá. Látszanak, majd a víz másutt lerakja őket. Vagy végérvényesen elsodorja az ár.
Láttunk mindent. PET palackokat, faágakat, mindazt, amit hozott a víz. Kérészéletű tiszavirágzás is volt. A helyiek emlékezetében pedig még ennél is rövidebb az emlékezete.
Ami viszont velük maradt az annak a tudata, hogy a vízügyesekre, katonákra, tűzoltókra, polgárőrökre, segítőkre, akik a rend visszaállításakor is velük voltak, lehet számítani. És ez a lényeg. A bizalom és a kiszámíthatóság. A kérészéletű homokzsákszónokok ebben nem jeleskedtek.
Híre sincs már. Az árvíznek sem, és nekik sem. A Duna áradni készült, majd szépen visszatért medrébe. Így vannak a nagy folyók az áradással. Az árhullámok jönnek-mennek, a hordalék meg-megakad, fel-felbukkan. Aztán eltűnik.
Ilyen ez. A folyók nem áradnak vezényszóra. Viszont, ha áradnak, ember kell a gátra, nem celeb.