A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány és a Munkástanácsok Országos Szövetségének közös megrendezésben kétnapos konferencia került megszervezésre, amelyen 13 európai ország hazájában ismert civiljei vettek részt. Történelmi jelentőségűnek tartjuk, hogy a polgári kezdeményezések Európai Unióba irányuló hatékonyságát a jövőben a társult keresztény-nemzeti-konzervatív szakszervezetekkel együtt erősíthetjük. A konferencia Európa jövőjéről szólt, elhatározta az Európai uniós Civil Együttműködési Tanácskozás (EuCET) intézményesítését, ennek érdekében öttagú nemzetközi grémiumot választott, majd Zárónyilatkozatot tett. Az eredményes munka szervezésének feladatát Ifj. Lomnici Zoltánra, a CÖF-CÖKA szóvivőjére bízta.

Zárónyilatkozat


Az Európai Unió Civil Együttműködési Tanács (EuCET) és a vele együttműködő szervezetek 2021. október 15-16-án az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében kialakították álláspontjukat az Európai Unió jövőjével kapcsolatban. Többek között megállapították:

Az EuCET-tel együttműködő szervezetek egy olyan európai közösség mellett szállnak síkra, amely szuverén nemzetállamok együttműködésére (esetleg konföderációjára) épít, figyelembe veszi az egyes tagországok eltérő történelmi tradícióit, kultúráját, gazdasági adottságait és nemzeti érdekeit, ugyanakkor közös európai múltunk és kultúránk alapján keresi a legszélesebb együttműködési lehetőségeket. Mindannyian elkötelezettek a tagországok érdekeit szolgáló egyre szorosabb európai együttműködés mellett, de elutasítják a jelenlegi európai vezetés centralizáló törekvéseit és az olyan ideológiákat, amelyek megkérdőjelezik Európa történelmi örökségét, történelmi tradícióit, keresztény-zsidó gyökereit és értékrendjét.

A résztvevők egy erős Európát szeretnénk, amelyben például a nemzeti állam- és kormányfők fórumának, az Európai Tanácsnak az általános politikai állásfoglalásait nem írhatják felül alsóbb szintű tanácsi határozatok, és elvárható módon bevonják az Európai Parlamentet az ilyen döntésekről szóló intézményközi konzultációkba, továbbá fontosnak tartjuk egy jó irányba tett lépés – az európai polgári kezdeményezés intézményének – újragondolását és megerősítését. Mindezt azért is, mert hiszünk a népfelség elvében, amelynek alapján minden jog forrása és letéteményese a nép egésze, amely közvetlenül vagy képviselői útján gyakorolja az államhatalommal kapcsolatos jogokat – ez ma már minden modern európai alkotmány legfőbb alapeleme. Fontosnak tartjuk a nemzeti szuverenitás eszméjének érvényre juttatását, amely a mi felfogásunkban az Európai Uniót alkotó nemzetállamok állami függetlenségét, külső oldalról az államok szuverén egyenlőségének elve alapján, nemzetközi értelemben vett jog- és cselekvőképességüket jelenti.

Az EuCET az erköcsi talapzat megerősítése révén szeretné visszairányítani az Uniót az alapítók és a közösséget az elmúlt évtizedekben formáló nagyformátumú politikusok eredeti elképzeléseihez. Hisszük, hogy a Helmut Kohl megálmodta Európában a Bizottságnak és más uniós intézményeknek nemcsak a Szerződések uniós jogalkotási aktusokra vonatkozó konkrét előírásait, hanem az egyes döntések előkészítése során a Szerződések szellemiségét is végig szem előtt kell tartaniuk. Ez pedig feltételezi az elkövetkező generációk jövője iránt érzett felelősséget is, a káros föderalista, sőt szuperföderalista törekvések megakadályozását és a civil önvédelem képviseletét, az egyéni és közösségi polgári akarat összefogását, Európa nemzeteinek védelmét.

Ennek érdekében indokolt a civilszervezetek és azok legszervezetteb résztvevőinek, a szakszervezeteknek együttműködését összehangolni, az érdekszövetségek opponensi, nyomásgyakorló, (osztályharcos) szerepét a politikai akaratképzésben felcserélni a közös politikaformálás és a született döntésekért vállalt közös felelősség vállalásának új korszakára, az általános közjó növelésének céljával, szemben a globális érdekek kiszolgálását biztosító neoliberális intézmény és jogrenddel.

A jelenlegi pandémia is rávilágított, hogy mennyire sérülékeny az olyan gazdaság, amely túl széleskörűen kapcsolódik be a nemzetközi kereskedelembe. Az EuCET kiáll a lokális gazdaságok támogatása mellett. Felfogása szerint azokat az igényeket, amelyek helyi erőforrásokkal racionálisan kielégíthetők, helyben kell kielégíteni. Ez egyben segíti a környezet védelmét is, különösen, ha egybe kapcsoljuk a termékek élettartamának, javíthatóságának növelésével. Az erre épülő közgazdaságtant ki kell dolgozni.

Az EuCET kiáll az európai határok megvédése, az illegális bevándorlás megszüntetése mellett. Az illegálisan, tömegesen és ellenőrizetlenül érkező migránsok befogadása vagy elutasítása az egyes nemzetállamok hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor a résztvevők támogatják, hogy az egyes fejletlen országok, különösen Európa vonzáskörzetében, kapjanak segítséget, hogy növekvő népességüket helyben tudják foglalkoztatni és megélhetésüket biztosítani.

Az EuCET kiáll a Föld bolygó fokozott védelme mellett, de szakmailag megalapozatlannak, gazdaságilag károsnak tartja az Unió jelenlegi klímapolitikáját. Az ipari társadalmak energiaigényét nem lehet csak szél- és naperőművekkel kielégíteni. A szén-dioxid klímahatása vitatható, de a fosszilis energiaforrások kiváltásának egyik reális alternatívája az atomenergia.

Az EuCET az európai külpolitika terén abból az alapállásból indul ki, hogy tiszteletben tartja más országok mienktől eltérő tradícióit, szokásait politikai felépítését és nem kíván azokba valamiféle „demokrácia exporttal” beavatkozni. A velük való kapcsolatot a kölcsönös gazdasági előnyökre építi.

Végül az EuCET-tel együttműködő szervezetek elhatározzák, hogy európai szinten együttműködnek a fent kifejtett gondolatok tudományos megalapozásában, népszerűsítésében, a hasonlóan gondolkodókkal való kapcsolatok kiépítésében. Ennek érdekében egy a közös munkát irányító testületet, grémiumot hoznak létre. A grémium tagságáról és működési elveiről egy külön megállapodás kerül kidolgozásra.

Budapest, 2021. október 16.