„Jött a Metával (…) nem tudom, hogy látott-e már olyan tagállamot vagy országot bárhol, amely meg tudta volna adóztatni…” – ezzel magyarázta Magyar Péter az Országházban, miért csökkentette kormánya a multikat terhelő adókat, miközben a beígért béremelések elmaradtak.

A helyzet az, hogy többeknek sikerült megugorni ezt a mércét. Franciaország 2019 óta 3 százalékos digitális szolgáltatási adót vet ki a nagy technológiai cégek többek között célzott online hirdetésből származó francia bevételeire. Nagy-Britanniában 2020 óta 2 százalékos Digital Services Tax terheli a nagy közösségimédia-platformok brit felhasználókhoz köthető bevételeit. Ausztriában pedig 5 százalékos digitális reklámadó vonatkozik az online hirdetésekre. Ezeket a konstrukciókat éppen azért hozták létre, hogy az olyan globális digitális óriások bevételeit is elérje az adórendszer, mint a Meta.

De Magyar Péternek még külföldi példákra sincs szüksége. A Facebook 2021-ben 3,8 milliárd forint reklámadót fizetett be Magyarországon a 2017-es és 2018-as évekre.

Egyébként a Meta amerikai tőzsdefelügyelethez benyújtott éves pénzügyi beszámolója szerint 2025-ben a vállalat folyó adóráfordítása összesen 6,719 milliárd dollár volt: ebből 2,820 milliárd szövetségi amerikai, 745 millió amerikai tagállami, és 3,154 milliárd dollár külföldi adó. Ehhez jött még nettó 18,755 milliárd dollár halasztott adóráfordítás, döntően amerikai szövetségi tételként. Tehát a Meta és más multinacionális vállalat megadóztatása csak akarat kérdése, és még ha nehéz is lenne, az sem lehet kifogás.