Öt új alkotmánybíró-jelöltet állított a Tisza Párt, köztük Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját, aki a talárral vigasztalódhatna, miután nem neki adták a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetését - és Chronowski Nóra alkotmányjogászt. Utóbbi jóval kevesebben ismerik, pedig nem kevésbé veszélyes a polgári értékeinkre nézve.

Chronowskira jellemző, hogy a saját politikai és világnézeti meggyőződését egyetemes és semleges jogi mérceként mutatja be. Néhány hónappal ezelőtt maga írta le a VálaszOnline-on, hogyan képzeli el a magyar „jogállami helyreállítást”. Első lépésként többek között az általa „ideologikus-indoktrinált” szabályok eltávolítását javasolta az Alaptörvényből.

Csakhogy érdemes megnézni, mit tekint ideológiának. Chronowski szerint problémás, hogy az Alaptörvény kimondja: a házasság egy férfi és egy nő között jön létre; hogy az anya nő, az apa férfi; hogy Magyarország védi a gyermek születési nemének megfelelő önazonosságát; illetve hogy a gyermekek nevelésében megjelenik Magyarország keresztény kultúrája. Ugyancsak eltávolítandónak vagy átgondolandónak tartja a Nemzeti Hitvallás egyes részeit, a történeti alkotmányra való hivatkozást, a „vármegye” elnevezést, a kommunista diktatúrára vonatkozó klauzulát, sőt még azt a mondatot is, amely szerint Magyarország rendjét a nemzet együttműködésére alapítja.

Chronowski az „egyenlő emberi méltóságot sértő” rendelkezések között említi többek között azt, hogy „mindenki felelős önmagáért”, és képességei szerint köteles hozzájárulni az állami és közösségi feladatokhoz. És azt is kifejtette, hogy nem ért egyet Magyarország alkotmányos önazonosságának védelmével, az idegen népesség betelepítésének tilalmával, az egységes állami nyugdíjrendszerrel és a hivatalos pénznem alkotmányos rögzítésével.

Eközben nem is nagyon rejtette véka alá politikai elkötelezettségét: az előző kormányzattal kapcsolatban „abuzív állam-egyén kapcsolatról” és „autoriter rezsimről” írt, a gyermekvédelmi törvényt pedig egyenesen „homofób törvénynek” nevezte. Ezek után nem meglepő, hogy hétfőn, az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság előtt az „emberi méltóság” és a „sérülékeny csoportok” védelmét nevezte az Alkotmánybíróság egyik legfontosabb feladatának. A személyében tehát egy olyan aktivista bíró kerülhet a legfontosabb taláros testületbe, aki a döntésein, jogértelmezésén keresztül a nyugati progresszív sztenderdekhez akarja közelíteni Magyarországot.