Tegnap délután az EU digitális szuverenitásáról vitázott a parlament. Óriási és az egyik legfontosabb téma, mert ha tetszik, ha nem - nekem nagyon nem -, pillanatokon belül nemcsak a digitalizáció világának rabjai leszünk, de a mesterséges intelligencia fogja meghatározni a mindennapi életünket. Olyan gyorsan bekövetkező alapvető változás vár az emberi civilizációra, amelyhez hasonlót szerintem az egész történelmünkben nem tapasztaltunk. Erre fel kellene készülnünk, de az EU vitázik, megállapít, következtet, tervez, majd újra vitázik, gondolkodik, szabályoz, korlátoz, átalakít, átcsoportosít, háborúzik, európai értékeket félt, befogad, jogállamiságról elmélkedik, demokratikus jogokat félt, felháborodik, jóemberkedik, megmenti az egész világot vélt ellenségektől, végül pedig ráeszmél, hogy a csúnya amerikai és kínai big tech cégek leuralták a piacait.

Önmagában már az is érdekes, hogy ebben a kérdésben a Bizottság elismeri a szuverenitás jelentőségét. No, nem a nemzetállami szuverenitást, hanem az európait. És talán ebben egyet is tudok érteni, hiszen nemzetállami szinten képtelenség olyan mértékű fejlesztéseket kezdeményezni és finanszírozni, amekkorára sürgősen szükség lenne, hiszen szuverenitása annak lesz, aki technológiai dominanciát szerez. Lehet egy tippem? Nem Európa lesz a befutó...