Amikor az ÁBTL főigazgatójáról, Cseh Gergő Bendegúzról kiderült, hogy Péter Gábor fedőnéven volt fent a Facebookon – (megismétlem: a kommunista terror áldozatainak információs kárpótlását végző intézet igazgatója Péter Gábort, az ÁVO tömeggyilkos vezetőjét választotta kamuprofilja névadójának) – a jobb- és baloldali média egyöntetűen hallgatott. (Egyedül Bayer Zsolt írta meg akkor a blogján az esetet, de azóta már ezt is hiába keressük.) Ha a Holokauszt Múzeum vezetőjéről derült volna ki, hogy Mengele néven van jelen az online térben, talán nem is virtuális, hanem valóságos „autodafé” keretében lincselték volna meg – joggal. De a kommunista terror áldozatain sajnos máig büntetlenül lehet viccelődni. Éppen a sajtó cinkos hallgatása tette lehetővé, hogy egy levéltáros kollégát – akiről feltételezték, hogy kiszivárogtatta ezt az információt – törvénytelenül elbocsássanak és nagy nyilvánosság előtt igaztalanul rágalmazzák. (Jogerős bírósági ítélet erősítette meg az elbocsátás törvénytelenségét, majd az alaptalan vádaskodást is.) Nemcsak a jóhírével, de az egzisztenciájával is játszadoztak, hiszen ki fog alkalmazni egy olyan embert, akit állítólagos erőszakos viselkedése miatt rúgtak ki az előző munkahelyéről.

Szerencsére néha a jogszolgáltatás találkozik az igazságszolgáltatással és születik egy ilyen közlemény. A szomorú csak az, hogy arra soha senki nem fogja rászorítani a főigazgatót, hogy a kommunista terror áldozataitól is kérjen bocsánatot botrányos tette miatt. Mennyivel egyszerűbb lenne szembenézni a múlt bűneivel, ha lett volna igazságtétel a rendszerváltoztatás idején, ha megrendezték volna a kommunisták nürnbergi perét a Szovjetunió bukása után… Így viszont marad a morálisan vállalhatatlan kettős mérce, sőt szembesülnünk kell azzal, hogy az antifák erőszakos terroristái (a Péter Gáborok utódai) védelmet élveznek Európában.
https://www.abtl.hu/hirek/elegteteladas-halasz-andrasnak/