Hazaérve Brüsszelből elolvastam néhány kommentet, újságcikket, és némileg zavart érzek az erőben. Tisztázzunk egy félreértést: az EP-ben a Magyarországról folytatott legutóbbi vita nem a hazai átláthatósági törvény szövegéről szólt, ugyanis az a magyar országgyűlés hatásköre. A magyar parlamentnek nincs felettes szerve.
Az EP-ben a vita arról szólt, hogy megfosszák-e hazánkat a szavazati jogától az Európai Tanácsban, elzárják-e azokat a forrásokat, amelyek még csordogálnak például az agráriumba, ugyanis az EP-nek legfeljebb ebbe lehet beleszólása. Ez viszont aljas és ócska zsarolás, elfogadhatatlan beavatkozás a belügyeinkbe.
És csak mellékesen jegyzem meg, hogy nekem, mint európai parlamenti képviselőnek nemcsak pénzt nem szabad elfogadnom senkitől, de még azt is előre be kell jelenetem, ha harmadik ország bármilyen szintű képviselőjével találkozom. Szerintem ez tökéletesen rendben van, hiszen mindenkinek jogában áll tudni, hogy a munkám során felmerülhet-e bármilyen elfogultság a részemről. Vagyis az EP sem szereti a külföldi befolyást. Újabb kettős mérce? (A beszédemben megemlített román és német példáról már nem is beszélve...)