AZ ELSŐ FÉLÉV SUMMÁZATA

Volt miért hálát adnom az év utolsó napján. Holnaptól újra kezdődik a küzdelem, leltárba vettem tehát, honnan indultunk és meddig jutottunk 2024 júniusa óta.️

️ Az első nagy kihívás a frakció megalakítása volt, amelynek alapokmányát közösen szövegeztük az azóta már bajtárssá és baráttá vált német, bolgár, lengyel, szlovák, cseh, francia és litván kollégákkal. Ezután a saját csapat összeállítása következett. Nem volt könnyű a kezdet, hiszen nem voltak korábbi tapasztalataink, nem igazán volt kitől segítséget kérni a brüsszeli bürokratikus útvesztőben való eligazodáshoz, szinte minden utat magunknak kellett kitaposni. De a nehézségek – időnként kudarcok – megacélozzák az embert és szorosabbra kötik a bajtársi köteléket is, úgyhogy mára már egy nagyszerű csapatot tudhatok a hátam mögött, akikre bármikor számíthatok, és akikről bizton tudom, hogy soha nem fognak meghátrálni a kihívások előtt.

️ Nagy utat tettünk meg. Teljes fordulatszámon dolgoztunk azalatt is, amíg a rendszer kiismerésén fáradoztunk. A szeptember óta eltelt négy hónap alatt 12 plenáris vitához szóltam hozzá, és kivétel nélkül mindig a magyar szempontokat jelenítettem meg a parlamentben, kérlelhetetlen következetességgel képviselve a nemzeti érdekeket.
A PATRIOFÓB oldalon mindez elég a gyűlölet felszítására, de hasonló reakciót vált ki belőlük a normalitás hangja is. Ha valaki nem áll be a sorba és nem élteti kritika nélkül a fősodrat által éppen divatosnak kikiáltott ideológiákat és a háttérérdekek mentén megfogalmazott aktuális politikai gazdaságtant, folytonos vegzálásnak van kitéve. A legenyhébb a szélsőjobboldali bélyeg puffogtatása unos-untalan, de ellenem etikai vizsgálatot is kezdeményeztek már pusztán azért, mert felhívtam a figyelmet arra, hogy nem az LMBTQ+ közösség a legkiszolgáltatottabb és legsérülékenyebb csoportja a társadalomnak (ez komolyan elhangzott a parlamentben!), hanem a gyermekek, hiszen ők azok, akik nem tudják megvédeni magukat, és akik valóban komolyan sérülhetnek akár a rájuk erőltetett szexuális tartalmaktól is. A józanság és a hagyományos erkölcsiség hangja azonban a legnagyobb botrány ma az Európai Parlamentben.

️ De nemcsak a plenáris üléseken kell megvívni a mindennapi harcokat a normalitásért, hanem a bizottsági munkában is. A Kulturális és Oktatási Bizottságban például a női egyenjogúságról szóló vita során felvetettem, hogy a női jogokat a versenysportban is védeni kellene, hiszen sportszerűtlen és bizonyos esetekben akár fizikai értelemben is veszélyes, ha biológiai férfiak indulhatnak a női mezőnyben. Mi volt a reakció? Egy magát feministaként definiáló képviselő azzal esett nekem, hogy nem hagyja, hogy a szélsőjobb a feminizmus álarcába bújva állítson csapdát az igazi feministáknak, akik a transzemberek jogaiért is küzdenek. A józanság hangja ugyan felvetné, hogy meddig terjed ebben az esetben a transzneműek joga és hol kezdődik a nőké, de ilyesféle érdemi vitára lehetőség sincs.

️ Számos egyéb területen is felszólaltam. Minden adódó alkalmat megragadtam, hogy felhívjam a figyelmet arra az igazságtalanságra, amellyel a magyar egyetemistákat diszkriminálják a kormánnyal folytatott politikai viták miatt. Elkészítettünk egy javaslattervezetet a méhészek megmentésére is, miközben szerveztünk egy mézvásárt és méhészeti konferenciát Budapesten, de migrációs konferencián is tartottam előadást Szófiában.

️ Voltak kötetlenebb alkalmak, amelyek szintén számos tanulsággal szolgáltak. Például egy csupa balliberális újságírókból álló küldöttséggel való találkozó, amelyen éles vitába keveredtem arról, hogy Jókai Mór munkássága alkalmas-e arra, hogy a Nemzeti Alaptanterv része legyen… Nem viccelek! Ma a magyartanárok egy része számára tényleg értelmezhetetlen a nemzettudatra nevelés, és Jókai regényeit befogadhatatlannak tartják. Nemcsak Brüsszelben kell tehát hiteles alternatívát állítani a patriofóbiával szemben, hanem idehaza is.

️ Derűsebb pillanatok is megadattak. A Mi Hazánk Mozgalom tagjainak szervezett látogatás során autentikus öltözéket adtunk Horn Gyula szobrára. Örök élmény marad a pillanat, amikor nyakába került a pufajka és a hozzá tartozó davaj-gitár. Fontos a történelmi emlékezet és a múlt tisztázása, hiszen jövőt építeni csak biztos alapokra lehet. Éppen ezért helyére kell tenni a dolgokat és Horn Gyula „életművét” is teljes egészében kell értékelni, ahogy ezt a másik oldalon előszeretettel mondogatják bizonyos emlékezetpolitikai viták során. HORN GYULÁNAK NEM LEHET SZOBRA az Európai Parlament épületében, ahogy más közintézményben vagy közterületen sem. Ehhez már megszereztem az ESN frakció támogatását, és remélem, minden konzervatív értékrendű jóérzésű képviselő egyet fog érteni a kezdeményezéssel.

Sok munka vár ránk idén is. Az új bizottság januártól kezdi meg az igazi munkát, úgyhogy tavaszra várható a jogalkotási dömping. Saját csapatommal és a frakciótársakkal együtt mi ott leszünk a vártán! ️