Ezen a héten Brüsszelben megalakultak a parlamenti bizottságok. Ezekben a szakpolitikai feladatokat végző munkaközösségekben folyik az előkészítő munka, minden képviselőnek részt kell vennie valamelyik bizottság tevékenységében. Én a Kulturális és oktatási bizottságba jelentkeztem, illetve póttagként a Regionális fejlesztési bizottság munkáját fogom segíteni. A bizottságokban egy elnököt és négy alelnököt választunk, azonban ezen tisztségek kiosztásánál ugyanúgy működött a "cordon sanitaire" - vagyis a "szélsőségesnek" kikiáltott frakciók teljes elszigetelése -, mint a plenáris ülésen. A kulturális bizottságban például a frakció létszáma alapján a Patriótáknak kellett volna az elnöki tisztséget megkapni, de a Zöldek nyertek itt is, sőt egyetlen alelnöki pozíció sem került jobboldali pártokhoz.

A tisztségeket egyébként már az ülések előtt leosztják a nagy pártcsaládok egymás között. Nálunk legalább az elnök megválasztásakor titkos volt a szavazás, de az alelnököknél már nem. Közfelkiáltással (!) választották meg a jelölteket. Ez úgy történik, hogy az elnök megkérdezi, támogatják-e a képviselők XY megválasztását. A képviselők erre elkezdenek tapsolni, és ha a taps hangja elég meggyőző az elnök számára, a kérdést eldöntöttnek tekinti. A terem azonban tele van emberekkel, hiszen az ülés nyilvános, vagyis az is tapsolhat, akinek nincs is szavazati joga. A demokrácia legnagyobb dicsőségére... Egyik alelnök megválasztása előtt egy néppárti képviselővel együtt jeleztük, hogy titkos szavazást kérünk, de senki más nem támogatta az ötletet, így maradt a közfelkiáltás. Történészként élvezhettem volna az időutazást, hiszen akár az athéni agorán is érezhettem volna magam a Krisztus előtti V. században, de valahogy nem tudtam igazán értékelni a vicces oldalát a helyzetnek.

Apró sikereket mégis elkönyvelhettünk, hiszen két bizottságban is a mérleg nyelve lett a frakciónk. Az egyikben ráadásul az utolsó pillanatban engem kértek meg a helyettesítésre. Ebben a két bizottságban a mi szavazatainkkal sikerült megakadályozni a balliberális oldal sikerét és egy sokkal elfogadhatóbb pártcsaládból, az ECR-ből jövő jelöltet ültetni az elnöki székbe. Ezek az eredmények mindenképpen ígéretesek a jövőre nézve, hiszen azt vetítik előre, hogy a kiélezett helyzetekben sorsdöntő lehet a szavunk és a jobboldali erők között működhet az ügyek mentén való összefogás.

És ha már a reményteli jövővel fejeztem be a bejegyzést: ez a kereszt az EP egyik folyosóján található, közel az irodáinkhoz.Minden kis kockában egy-egy kő található, amelyek az EU tagországaiból származnak. A magyar kő a kereszt függőleges részén, felülről a hatodik kockában van elhelyezve. Gyönyörű szimbólum, nem szabad hagyni kiüresedni!