A „zsűri”, vagyis a magukat hitelesnek és szakmainak kinevező emberek megfellebbezhetetlen kinyilatkoztatással döntik el, ki számít tehetségesnek vagy jó szakembernek egy-egy területen. Ha nem vagy hajlandó beállni a sorba és elismerni a „döntnökök” fennhatóságát, számkivetett maradsz. Ideig-óráig talán még szóhoz jutsz, esetleg – ha elég számkivetettel hoz össze a sorsod – még alkotni és hatni is tudsz, de ez a kegyelmi állapot nem tarthat sokáig. A bukás elkerülhetetlen. Már csak azért is, mert arra is hajlamosak vagyunk, hogy magunk adjuk át nekik a helyet, magunk kérjük fel őket, hogy ítélkezzenek felettünk. Saját hóhéraink után kiáltunk, mint Pelikán elvtárs a Tanúban: „Dr. Kotász!”

Pár nappal ezelőtti vezércikkem a Pesti Srácok oldalán: