Borvendég Zsuzsanna Csurka István ügynökmúltjáról – "Hiszen nem az a kérdés, hogy ki és mit írt alá, hanem az, hogy ember tudott-e maradni az embertelenségben."

Borvendég Zsuzsának már gratuláltam, mert egészen fantasztikus tanulmányt írt Csurka Istvánról. De ami igazán megfogott, az az írása bevezetője, kevés ennél jobb, mélyebb, íróibb szöveget olvastam arról, miért is volt olyan ördögien ravasz és romboló az aczéli, kádári rendszer.

Egy bekezdést idézek belőle. „A Kádár-rendszer lényege éppen abban állt, hogy nem lehetett határozott különbséget tenni barát és ellenség között, hogy a Stockholm-szindróma általános társadalmi jelenséggé vált, hogy az elkövetett bűnök felelősségét szétterítették a döntési lehetőségtől megfosztott nemzet tagjai között, vagyis egy olyan pszichológiai környezetet teremtettek, amely majdnemhogy lehetetlenné tette a múlttal való szembenézést. Ennek az összetett lelki és szellemi deformációnak egyik sarkalatos pontjává az ügynökkérdés vált – nem véletlenül. Mai napig a legtöbb manipuláció és lejáratás ennek a problémának a tudatos félreértelmezéséből származik. Hiszen nem az a kérdés, hogy ki és mit írt alá, hanem az, hogy ember tudott-e maradni az embertelenségben.”

Nincs mit ehhez hozzátenni. Csurka István is büszke lenne ezekre a mondatokra.

Olvassátok el a Zárug Péter Farkas szerkesztette kötetet. Megéri. Én a kiadó vezetőjétől kaptam egy példányt, de ha nem vagyok ilyen éhenko