Gondolatok az ukrán olajblokádról.

Az uniós intézmények közvetítésével jelzést kaptunk Ukrajnától, hogy készek akár már hétfőn helyreállítani az olajszállítást a Barátság kőolajvezetéken, ha Magyarország ezt követően feloldja a 90 milliárd eurós uniós hitelkeret blokkolását.

Magyarország álláspontja nem változott: ha van olaj, van pénz. Amint helyreáll az olajszállítás, nem akadályozzuk tovább a hitelkeret elfogadását. Amennyiben hétfőn elindul az olajszállítás, ez akár már az állandó képviselők szerdai ülésén megtörténhet.

A hitel folyósítása Magyarország számára nem jelent pénzügyi terhet és felelősségvállalást.
Bebizonyosodott, hogy Ukrajna politikai megfontolásból alkalmazott olajblokádot Magyarországgal szemben. Bebizonyosodott az is, hogy az ukránok előbb fogynak ki a pénzből, mint mi az olajból. Bebizonyosodott az is, hogy politikai nyomásgyakorlással szemben csak hasonló eszközökkel lehet érdemben fellépni.
Brüsszelben ma már senki nem vitatja érdemben, hogy a Barátság kőolajvezeték régóta üzemképes. Ezt legkésőbb akkor felismerte mindenki, amikor még az uniós tényfeltáró delegációt sem engedte Ukrajna a vezeték közelébe.

A Bizottság nem mutatott erőt Ukrajnával szemben és nem mutatott szolidaritást az EU érintett tagállamai, Magyarország és Szlovákia mellett. Az EU-Ukrajna társulási megállapodás rendelkezéseinek nem szerzett érvényt, pedig ez lett volna elsődleges feladata.

A Bizottsággal együttműködve Ukrajna azt a taktikát alkalmazta, amit például a kárpátaljai magyar kisebbség esetében is régóta folytat: fennálló nemzetközi kötelezettségei teljesítését folyamatosan változó további feltételektől teszi függővé.

Az energiafegyver, az olajblokád árnyéka a jövőben minden magyar-ukrán tárgyalás hátterében felsejlik majd.