Az Európai Unióban ma alkotmányos államcsíny zajlik. Mindez a tagállamok és az európai polgárok felhatalmazása nélkül, a Szerződések betűjével és szellemével ellentétben történik.

A szuverén nemzetek Európájában a tagállamok a szuverenitás kizárólagos hordozói. Egyedül ők dönthetnek arról, mely hatásköreiket gyakorolják közösen. Ha ezt a döntést kiveszik a kezükből, az nem integráció, hanem birodalomépítés.

Európa válaszúthoz érkezett: a tét Európa jövője és a nemzetek szuverenitása. A tagállami szuverenitást ma két kiemelt veszély fenyegeti: a lopakodó hatáskörbővítés és az alkotmányos értékek, intézmények kisajátítása.

Magyarország kormánya tavaly elindította az Európai Unió hatásköreinek átvilágítását. A vizsgálat eredményeként megállapítottuk, hogy az uniós intézmények részéről ma már általános gyakorlat a lopakodó hatáskörbővítés.

Európa olyan értékközösség, amelynek értékei a nemzeteink belső konszenzusából és megéléséből fakadnak. Ezek a szuverenitás legbelső magját képezik, amelyet egy nemzet nem adhat át másnak. Eközben az európai intézmények megpróbálják kisajátítani alkotmányos értékeinket, mivel saját hatáskörüknek tekintik ezek meghatározását. Ebben meghatározó szerepet játszik az Európai Unió Bírósága, amely egyre inkább az értékviták végső fórumaként lép fel. A Bíróságot pedig szemmel láthatóan nem őrzi és nem is őrizheti senki.

Ma már nem tudjuk az uniós Szerződések alapján meghúzni a határvonalat tagállami és uniós hatáskörök között. A szuverén tagállamok védelme érdekében ezért új eszközökre és megoldásokra, valamint összehangolt fellépésre van szükség. Az európai polgároknak és a tagállamoknak vissza kell venniük az ellenőrzést az Európai Unió működése felett.

Többek között ezekről a kérdésekről beszéltem az 1. Patrióta Nagygyűlés keretében megrendezett Szuverenitás és Migráció Konferencián.