Európa válaszút előtt áll. Vagy alkalmazkodik az új világrendhez, vagy a szétesés felé sodródik.

Az elmúlt időszak világpolitikai eseményei egyértelműen azt mutatják, hogy a nemzetközi rendszer átalakulóban van. A kétpólusú világ logikája megszűnőben van, helyét egy többpólusú rend veszi át, ahol a globálisan meghatározó szereplők saját érdekeik mentén cselekszenek, és ezek érvényesítésére eszközöket is hajlandók használni. Ez a nagyhatalmi politizálás korszaka.

Ebben a helyzetben az Európai Unió komoly identitásválságban van, ugyanis az európai integráció arra az előfeltevésre épült, hogy az erőpolitika kora lezárult, és a nemzetközi jog, valamint az értékalapú együttműködés uralja a világot. Ma azonban éppen az ellenkezőjét látjuk, miközben Európa nehezen fogadja el, hogy a körülmények gyökeresen megváltoztak.

A háború Ukrajnában tovább súlyosbítja ezt a helyzetet. Európának az érdeke az, hogy ez a fegyveres konfliktus véget érjen, mert mindaddig, amíg ez a fegyveres konfliktus zajlik, addig az Európai Unió stratégiailag minden értelemben béna kacsa. Nem tud a saját védelmi kapacitásainak fejlesztésére koncentrálni, mert minden pénzét és kapacitását Ukrajnában égeti el.

Ha Európa nem képes felismerni az új világrend realitásait, ha nem tanul meg nyíltan és őszintén a saját érdekeiről beszélni, és ha nem hajlandó stratégiai türelemmel gondolkodni, akkor az integráció könnyen egy lassú, majd felgyorsuló dezintegrációs folyamatba sodródhat.

A kérdés nem az, hogy a világ változik-e. A kérdés az, hogy Európa képes-e időben alkalmazkodni hozzá.

A Mandinernek adott podcast interjúmban többek között a globális erőviszonyok átalakulásáról, az Európai Unió stratégiai válságáról, az elhibázott brüsszeli háborús politika következményeiről és az antiszemitizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos munkámról beszéltem.

A Mandiner Stratéga velem készült adása elérhető a kommentek között található linken.