Brüsszelben erősödnek azok a hangok, amelyek szerint az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló döntéseket a jövőben nem minden tagállam egyetértésével, hanem minősített többséggel kellene meghozni. A HVG mai cikke ezt a tervet próbálja mosdatni – csakhogy félrevezető állításokkal. Nézzük a tényeket:

1️⃣ A HVG szerint nem a szabályok megkerüléséről, hanem módosításról van szó.
Az Európai Tanács előző ülésén Costa elnök úr úgy fogalmazott, hogy csak a végső csatlakozási döntéshez kell egyhangúság. Ez az értelmezés az eddigi gyakorlat nyilvánvaló átlépése. Minden bizonnyal ez a B-terv. Az A-terv az áttérés a minősített többségre a tagállamok egyhangú döntésével. De már ez is több, mint egy technikai kérdés.
Ha egy döntéshozatali mechanizmus alapelvét – az egyhangúságot – megváltoztatják, az nem puszta „módosítás”, hanem az egész rendszer alapjainak átírása. A bővítési politikában minden lépés egyhangúságon alapul, és pontosan ez garantálja, hogy a tagállamok szuverén döntést hozhassanak. Ha ezt megkerülik minősített többséggel, azzal a tagállamok jogát veszik el ahhoz, hogy nemet mondjanak – ez tehát nem technikai részletkérdés, hanem politikai hatáskör-elvonás.

2️⃣ A HVG szerint a döntéshozatal megváltoztatás széleskörű tagállami nyomásra történne.
A valóság ezzel szemben, hogy Magyarország nincs egyedül az álláspontjával. A javaslat több tagállam ellenállásába is ütközik. A bővítési politika döntéshozatala nem véletlenül alapul egyhangúságon: a felvétel során a csatlakozónak kell meggyőznie minden tagállamot arról, hogy kész a tagságra. A döntés jogáról pedig Magyarországon kívül számos tagállam nem hajlandó lemondani. Tehát pontosabb megfogalmazás, hogy a tagállamok mélyen megosztottak ebben a kérdésben.

3️⃣ A HVG szerint a Bizottság nem foglalt állást ebben a kérdésben. Valójában a Bizottság szóvivője már jelezte, hogy támogatják a minősített többség bevezetését. Ha ez nem elég, Marta Kos a biztosi meghallgatásán állást foglalt a minősített többségi döntéshozatal mellett a bővítés területén. És ha megnézzük Von der Leyen unió helyzetéről szóló beszédét, ott ő is a minősített többségre történő áttérésről beszél az egyhangúság rovására. Ne legyenek tehát kétségeink, a Bizottság mellszélességgel támogatja az elképzelést.

A Voks 2024 keretében 2 284 732 ember mondott nemet Ukrajna gyorsított EU tagságára. Ez világos üzenet: nem fogjuk hagyni, hogy Brüsszel a magyar emberek akarata ellenére döntsön ebben a kérdésben.