„Nem akarom, hogy még egy szörnyeteggel több legyen a világon. Senki nem úgy szül gyereket, hogy »ebből a gyerekből milyen sikeres sorozatgyilkost nevelünk majd mire felnő«, aztán mégis előfordul, és ez zsákbamacska! A kutya viszont szeretetet ad, hozzád bújik a kanapén, enni, inni kér és hálás mindenért.”
Ezek a sorok egy 444-en található cikkből származnak.
Az írás arról szól, hogy gyereket (nekik: szörnyeteget) vállalni borzasztó, viszont a kutyájáért “végletekig hajlandó elmenni”.
️Oké, mindenki írja vagy gondolja azt, amit akar.
Én például azt gondolom, hogy a 444-es szerző szülei is elgondolkodhattak volna a kutya vásárláson a gyerekvállalás helyett.