Az egyik követőmtől kaptam ezt a levelet, változtatás nélkül közlöm. Tanulságos. Olvassátok el!

“Hello Dani!

Ne haragudj a tegeződésért, nagyjából egy korosztály vagyunk, meg abban a multis környezetben, amiben dolgozom, mindenki tegeződik, és pont ezek miatt a multis környezetbeli sztorik miatt írok neked.

Szerintem nem fogsz meglepődni, de a kollégák nagyrésze momentumosból lett tiszás. Amúgy jó arc srácok, csapatépítőkön megy az ivás meg a duma, de politikában véresszájúak, ott nem viccelnek.

És amióta Magyar Péter felugrott a színpadra, egyre hangosabbak lettek. Főleg úgy, hogy tudják, én 2014 óta a Fideszre szavazok. 2010-ben még gimis voltam, ezért nem tudtam szavazni.

De, ami a lényeg, ment az állandó lájkolás, küldték nekem a linkeket, élőről, posztokról, mindenről, kb. olyan lelkiállapotban voltak, mintha mindennap BL-döntőt játszana a csapatuk.

Most viszont kicsit csendesebb lettek. Valahogy ez az adóemelés-téma annyira nem jön be nekik. És tényleg sorry, hogy ezt leírom, de azt mondta az egyik kolléga, hogy tulajdonképpen rosszul van tőled, de miután megnézettem vele a videódat, azt mondta, hogy oké, ebben azért van valami.

Gondolhatod, hogy jöttek a kifogások mindenkitől a csapatban, hogy nem úgy mondta, meg az igazából úgy van, hogy amúgy van, meg a Péter így, és igazából minden héten lottóötös mindenkinek, de azért látszik: elbizonytalanodtak.

Azért elég okos gyerekek, hogy ki tudják matekozni: a nagy ígéreteknek nagy ára van. És addig voltak lelkesek, amíg nem az ő berlini hosszúhétvégéjük bánná. Ugye, ugye, az már nem olyan vicces.

Köszi, ha elolvasod. Jó lenne, ha eljutna hozzád.

Üdv.”