☝️A woke a kemény, nem a törkölypálinka!

Sokan kérdezik, hogy miért kell foglalkozni a woke-kal, "nem is értjük, egyáltalán mi ez"? Hát tömören ez a woke: mikor egy férfi boxoló ver egy nőt, és még érmet is kap érte - vagy mikor az elvileg komoly jogászokból álló EU-s bíróság kimondja, hogy a "transzgender identitást" (sic!) MINDEN tagállamnak (tehát Magyarországnak is) el kell ismernie, jogilag is be kell vezetnie, akár akarja, akár nem.

Még komolyabban: a woke valamiféle "társadalmi igazságharc" (aka. osztályharc) nevében küzd az "elnyomó struktúrák" (aka. burzsoázia uralma) ellen, hogy felszabadítsa a prolet... pardon, a "kisebbségi identitásokat". Az éber elvtársak "kritikai elmélete" szerint minden - értsd szó szerint: minden, ami van a Földön - pusztán "társadalmi konstrukció" (pl. a férfi vagy a nő(i "nem szerepek"), a család, a nemzet stb.), ráadásul a kisebbségek "strukturális elnyomásának" eszköze - ezért "dekonstruálható" és "dekonstruálandó", tehát megváltoztatható. Hiszen csak mi találtuk ki és "társadalmi normák" kényszerítették ránk. Hiszen minden relatív, viszonylagos, nincs "jó" és "rossz", csak "más". És valóban ki is kezdenek mindent, ami normális, ami igazságos, ami erkölcsös - s miután megszűnnek az origók, az értékek, a viszonyítási pontok, nem is lehet mit mihez mérni.

Egyedüli érték a "semlegesség" (no persze nem a gazdasági, mert ott fontos a blokkosodás), mely alatt persze a liberális dogmákat értik (pl. egy alkotmány akkor szép és semleges, ha liberális). Minden (normális) értéktartalommal, helyhez kötő identitással, életparanccsal vagy természeti (biológiai) törvényszerűseggel telített dolog viszont rossz, elnyomó, bekorlátozó, hiszen nem semleges. Rossz a határ, rossz a nemzet, rossz a család - és rossz, ha valakit "beskatulyáznak" női vagy férfi "szerepbe".

Bár ez elsőre így valóban elég rémisztőnek tűnik, azt is elérik, hogy a nap végére ez mégis kedves jóemberkedésnek hasson. Ehhez eszköz az érzékenyítés (agymosás): a "mással" először meg kell ismertetni az embereket (pl. a transzgender queer identitással a gyerekeket, hogy elfogadóak legyenek). Először csak az "előítéletek megszüntetéséről" beszélnek, aztán a populáris kultúra elkezdi propagálni a woke tantételeket (kvótaalapú "etnikai diverzitás" a filmekben (akár a történelmiekben), kötelező homoszexuális karakter a sorozatokban, most már vicces transz mellékszereplő a Netflix-sorozatokban stb.). Ezt követi a céges világ: a mindennapi hirdetésekben, utcai plakátokon és reklámokban is ugyanezek köszönnek vissza, majd a woke vállalatok globális HR- és egyéb policyjének része lesz a kötelező gendersemleges mosdó, a céges bulikon fellépő drag queenek vagy a pluszpontot érő Pride-részvétel (a céges kamionon, persze). Ezzel párhuzamosan a '60-as években indult szexuális forradalom értelmiségi sztárjai vették át a vezető pozíciókat az akadémiai-egyetemi katedrákon, s tiltják meg a szabad szólást vagy gyülekezést "gyűlöletbeszéd veszélyére" hivatkozva (ilyen bűn pl. a 'misgendering', mikor a tanár a magát nonbináris kacsacsőrű emlősként identifikáló fiú diákot nem átall 'mister-nek' szólítani - a 'Queers for Palestine' akcióit persze bátorítják, függetlenül attól, hogy a kalifátusban nincsen Pride).

Mikor a kulturális teret, a közbeszédet, a nyilvánosságot a politikai korrektség jegyében kellően átformálták, a záróakkord előtt jön még egy lépés: még nem a jogalkotás, de a jogalkalmazás (bíróságok) háziasítása. A jogi karokon már a liberális alkotmányosságot és emberi jogi fundamentalizmust (mely szerint mindenkinek a vágya joggá transzformálható, legyen az lakásfoglalás, munka nélküli alapfizetés, abortusz a 9. hónapig vagy nemi átalakítás) magába szívó jurisztokrácia bekerül a bíróságokra, ahol az őket pár évvel korábban érzékenyítő tréningen vendégül látó, jellemzően a nyílt társadalom hálózatához tartozó NGO-k által indított "próbaperekben" ítelkeznek - ez történt jelen esetben is, ahol egy Soros-féle román emberjogi "civil" szervezet perelte be Romániát a "transzgender férfi" (???) angliai nemváltásának el nem ismerése miatt.

Miután már egy pár sikeres ilyen eljárás lemegy, a kapcsolódó politikai erők, mozgalmak vagy pártok a "hivatalos" politikai napirend részévé teszik mibdezt (az érzekenyített társadalmi közeget ez már nem lepi meg, sőt, szimpatizál, hiszen látta-hallotta celebektől, színészektől, énekesektől, hogy ezek jó ügyek). Majd mikor hatalomra kerülnek, jön a jogalkotás - törvénybe foglalják, hogy egy ember identifikálhatja magát állatként (ld. kutyának beöltöző és négykézláb közlekedő, ugató 'furry-k'); az állatoknak is ugyanolyan jogaik vannak, mint az embereknek (de az anyja hasában élő kisbaba persze nem ember, neki nincsenek jogai); hogy a menedékjog valójában egy globális szociális ellátáshoz való jog - vagy hogy a nő, ha akar, lehet férfi, vagy fordítva. S persze, hogy a szülő nem szólhat bele gyermeke "nemi útkeresésébe".

Ehhez asszisztál most - nem először - az Európai Unió Bírósága, mely alamuszi, "semleges" jogértelmezéssel arra hivatkozik, hogy a nemváltás el nem ismerése - és az abból fakadó adminisztrációs "problémák" - sérti a szakállas nő Unión belüli szabad mozgáshoz és költözéshez való jogát. Tehát minden tagállamnak biztosítania kell a nemváltás elismerését, különben jogállamisági eljárás, pénzmegvonás, kizárassal fenyegetés jön - lásd a magyar gyermekvédelmi törvény esetét. (Külön kis abszurd, hogy a bíróság egy olyan ország (UK) döntésének akar érvényt szerezni, mely azóta az EU egyéb agymenései miatt kilépett.)

Mondom, mindez kb. azzal kezdődött úgy 70-80 évvel ezelőtt, hogy a radikális feministák elkezdték mondogatni, hogy a nőket "fel kell szabadítani" az anyaszerep (sic!) alól, mert az elnyomja őket a kiteljesedésben.

Igen, régen is voltak hülyék, csak nem voltak ennyire hangosak.

PS.: senkinek ne legyen kétsége, a viszonylagosság, az egyenlőség meg a "szeretet az szeretet" (love is love) jegyében a következő lépés a pedofília relativizálása lesz, hiszen - fenti beteg logikából fakadóan "végül is" - a gyerekek "szeretete" is "csak" szeretet. (Ennek előkészítése a "nem is az életkor számít" (ún. transzkorúság, annyi éves vagyok, amennyinek érzem magam) sulykolásával meg is jelent).

Szóval ez a woke. Ez ellen kell küzdeni. Tesszük is.

#wokebusters

PS2.: az uniós bíróság döntése további "érdekes" vitát nyit meg (újra) a tagállami hatáskörökről, hiszen a szabad mozgáshoz való joggal érvelés tipikus lopakodo jogalkotá, ezt az EU-s kompetenciát nyilvánvalóan azért építettek bele az érvelésbe, mert a családi/anyakönyvi/nemi kérdések tagállami hatáskörnek minősülnek.