GLOBÁL, a HírTV külpolitikai elemzőműsorának 2024. március 16-ai adása BOGÁR LÁSZLÓVAL és Boros Imrével. Műsorvezető Virághalmy Sarolta. (Adás hossza 40:23 perc)
* * *
TÉMÁK:
Donald Trump tarol az előválasztásokon. Ha ismét ő lesz az amerikai elnök, kiebrudalják-e végre a pénzügyi háttérhatalmat az Egyesült Államokból?
Az angolszász pénzbirodalom agóniája.
A FED-részvényeket birtokló nyolc család 1928-ban kivette pénzét a részvénypiacból, ami megnehezítette az emberek pénzhez jutását. A gazdaság hanyatlani kezdett, ezért az emberek eladták részvényeiket, hogy pénzhez jussanak. A részvénypiac közel volt az összeomláshoz. A Nagy Hanyatlás (nagy világgazdasági válság 1929–33) következett. A következőkben a nyolc család visszavonult a részvénypiacra és vállalatokat vásárolt fel a dollár lecsökkent értékén. Az első súlyos összeomlás óta a központi jegybank – becslések szerint – hét alkalommal manipulálta így piacot.
Mi késztette az addig Angliában székelő pénzügyi háttérhatalmat arra, hogy Amerikába helyezze át központját?
Az Egyesült Államokban ugyanis biztos volt az angolszász fölény, annak ellenére, hogy a kérdésre, hogy egy átlag amerikai hova vezeti származását vissza, még ma is több mint kétszer annyi a német, mint az angol válasz. A közös hivatalos nyelv mégis angol lett. A dollár kapcsán megújult angolszász pénzbirodalom pedig szárnyalni kezdett a két világháború következtében.
A nemzetközi jog ugyan tiltja, hogy semleges állam kölcsönöket nyújtson a hadviselő feleknek, ez azonban nem akadályozta sem a Morgan, sem a Rockefeller érdekeltséget, hogy a nemzetközi kereskedelem elősegítése címén hatalmas hadikölcsönöket nyújtsanak Angliának, Franciaországnak és Oroszországnak is. Ezt a hatalmas méretű hitelezést a Wall Street számára az tette lehetővé, hogy a FED tulajdonosai azonosak voltak a Wall Street két domináns érdekcsoportjának a tulajdonosaival. A privát FED pénzkibocsátási technikái lehetővé tették korlátlan mennyiségű pénz kreálását a nemzetközi hitelezés számára.
* * *
"Csak rá kell néznünk Eurázsia térképére, és ha úgy tetszik, "az Isten is egymásnak teremtette" a németséget és az oroszságot, hiszen tökéletes kiegészítői egymásnak. A harmadik világháborút meg főként azért kellett kirobbantani, mert harmadikként Kína is bejelentkezett erre az eurázsiai együttműködésre, és ezt már – lássuk be – nem nézhette tétlenül a globális pénzhatalmi rendszer, hiszen ez a tökéletes megsemmisítését jelentette volna: ugyan mi szüksége volna bárki másra egy olyan eurázsiai együttműködési rendszernek, ahol a német birodalom, az orosz birodalom és a kínai birodalom együttműködésére épül minden." (Bogár László)