GLOBÁL, a HírTV külpolitikai elemzőműsorának 2024. március 2-ai adása BOGÁR LÁSZLÓVAL és Boros Imrével. Műsorvezető Virághalmy Sarolta. (Adás hossza 40:53 perc)
TÉMA: Mikor lett a pénzből a hatalomnak az az eszköze, amelyet ma a globalista erők ellenünk, egyszerű emberek ellen használnak? (2. rész)
* * *
Hogy mikor volt az a pillanat a világtörténelemben, amikor megjelentek azok az erők, amelyek a pénz létezését kihasználva rátelepedtek a világ egyes régióinak pénzügyi rendszerére, azt nem tanítják az iskolában.
Magunkat, azaz az emberi természetet jól ismerve azonban feltételezhető, hogy már időszámításunk előtt háromezer évvel felvetődött a gondolat. Akkor, amikor egyesek azzal keresték a kenyerüket, hogy más javait raktározták, és a nyilvántartás végett ezért elismervényt adtak. Gyorsan rájöttek, hogy a náluk lévő javakból kölcsön is adhatnak. Néhányukat elragadhatta a hév, és jóval több kölcsönt helyezett ki, mint amennyi érték valójában a raktárában volt.
A fedezet nélküli kölcsön aztán vagy bejött, vagy nem. Az utóbbi esetben éppen azoknak okozott a legtöbb gondot, akik az ilyen túlságosan mohó raktárosokra, vagyis ősbankárokra bízták a vagyonukat. A recept – azaz a mohóságé – azóta sem változott. A túlzott pénzkibocsátásnak még a közelmúltban is sokan itták meg a levét.
* * *
"Azokban az évszázadokban, mondjuk Marco Polo utazásai kezdetétől, az 1200–1300-as évektől, ahogy kiterebélyesedik a Földközi-tengeri forgalom, elkezdődik a keleti kereskedelem. És kiderül, hogy a Nyugat elitjei hihetetlen keresletet támasztanak a főleg Indiából és Kínából érkező luxusjavakra (fűszerek, selyem, porcelán, teák), aminek az lett a következménye (ez is egy nagyon fontos pénztörténeti fordulat), hogy mivel ezek a nagykultúrák (India és Kína) a világon semmire nem voltak kíváncsiak, amiket a Nyugat tudott volna produkálni, ezért szívták ki a nemesfémet Európából, mert kizárólag csak arannyal, maximum ezüsttel lehetett fizetni a keleti javakért pontosan akkor, amikor a kialakulóban lévő kapitalizmus forgalmi igényei még sokkal több aranyat igényeltek volna, akkor rohamos gyorsasággal fogyott ki az arany Európából. Tehát, hogy jobban értsük a Szent Korona szakrális történelmi Magyarországának bukását, pontosabban szétzúzását, mert itt volt az Európában normálisan kitermelhető aranynak legalább kétharmada a Kárpát-medencében, tehát nyilván szét kellett tépni, szét kellett roncsolni az országot, hogy függő helyzetbe kerüljön, mert olyan iszonyatos aranyéhség van Európában a keleti javak vásárlásának következtében, hogy egyre több aranyra volna szükség, de azt a kevés aranyat is kiszívták, mert geomorfológiailag Európában nem túl sok arany van, a Kárpát-medence volt az egyetlen hely, ahol dúsan termett az arany." (Bogár László)